Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

nem örökitették meg őket. Az a kevés adat, mely fellelhető, sejteti» hogy eléggé jelentős, nagy tömegeket érintő mozgással kell a kutatásnak számolnia. о 1787-ben : " Ádám Miklós panaszolkodik az eránt, hogy ez előtt 2o esztendőkkel Testvér Báttyának Ádám Mihálynak nyomtatni adott egy lovat» és Álmosdon keze alatt meg,döglött az ló, annak árát 15 forintot kiváimá megfizettetni. Két Tanuknak fassióiból világosságra jővén a kik ez előtt cir. 2o esztendőkkel ÁLmosdon együtt nyomtattak Ádám Mihállyal, és tudgyák Ádám Miklós által kért lovat, hogy megdöglött." Az 179o—

es esztendő nagyon szűk volt, a Kunságon alig termett valami. A tanács korábbi tapasztalatokra hivatkozva küld el néhány embert, hogy zabot vegyenek a város számára az Érmeiléken. n ... a mint tapasztalásból lehet tudni most Tekintetes Szabólts Vármegyéből és az Ér-me Ily ékéről szoktak leg inkább Életet hordani, még a nyomtatók is arra szoktak leg inkább takarodni» azon a részen bővebb termést tapasztalván ; arra való nézve Kerekes Mihály és Mándoki János úrék ki rendeltettek azon részen szerzendő zab vételére."

1 Egy évvel később Ladányi Istvánt azért vonják felelősségre, mert

ff

az el múlt ősszel Ér Semjénbe nyomtatni járván egy kést el tolvajlott." Ugyancsak ez év őszén Féke András is " az el mxilt őszön vidékre nyomtatni lévén egy Lóra való tsengőt eltolvajlott." J

" I863—

ban szóba kerül a tanácsülésen a 47ooo holdnyi legelő felosztása a lakosok között birtokaránylagosan. Dönteni azonban nem tudaak, mert a lakosokat nem kérdezhetik meg, mivel a rossz időjárás miatt a határ nem termett semmit, s aki csak te7-7 nette, más vidékre ment, hogy megkeresse a kenyérnek valóját. - 156 »