Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

be a szemit, oszt hánnya ki a tizedit. Örökiccse újra. Akkor mind jó szőlője lesz, mert a lo esztendő alatt oszt mind megfordul. Oszt ezt igy kell követni - azt mondta -mindig. Akkor nincsen hiány sohasem." A másik adatközlő a következőket mondotta : "Például én magamrul beszilek. Nekem vót 26 hold fődem egy sziltibe. De benne nagy hajlás vót. A hajlást tavasszal sose.vót jó szántani, mert lágy vót, mig a part meg nem száradt. 13o öl sziles vót ez a főd. Mikor a fiam haza jött, a— ki ott tanult, azt mondja, hajjá idesapam, nem jól van ez igy. Haggyuk el, oszt száncsuk a düllőt keresztül.A hajlást meg elb^gyjuk. Az a hajLás mindig ugy elromlott a szántással, mert mentünk rajta keresztül, pedig lágy vót még. Most meg hagytuk száradni, ugy, hogy a parton mán kapáltuk a tengerit, mikor a hajlást szántottuk. Kisőbb a hajlasban lévő elhagyta a parton lévő tengerit. Mindig elhagyta ezután a hajlás a partot, a vizet meg elvezette a sok középbarázda, amúgy meg a sok barázda megfogta az ott lévő vizet," - 122