Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

busa követi,, legfeljebb annyi a változatosság, hogy őszi és tavaszi gabona /őszi és. tavaszi búza/ váltogatja egymást,

n

' A változás a Nagykunságon, igy Karcagon is folyamatos. Sz azt jelenti, hogy a tanyás gazdálkodás, mely a legfejlettebb ü— semforma, egyre jobban terjed» Meghódítja az állandó hassmálatba került ugarföldeket, majd a lecsapolt réteket is. A legalefeltörés után megpróbál itt is gyökeret verni, bár itt sikerül legkevésbé. A tanyás gazdálkodásnak egyre jobban megmutatkozott az előnye. A kint élő gazdák., bérlők vagy munkások jől megfigyelhet ték, kitapasztalhatták a föld természetét, tudták, mikor, hogyar lehet legtöbbet kihozni a földből. A gazdálkodás okszerűvé válásában nagy segitséget jelentettek a szakkönyvek, szakfolyóira - . 252 tok. A század, vége fele megalakul a gazdasági szakiskola, mel

v

, a korszerű agrotechnikai ismereteket mind elméletben, mind gya korlatban terjesztette és az, hogy a hatása milyen volt, most még nehezen lenne meghatározható. Mindenesetre az adatközlők egyértelmű állítása szerint a hatása pozitív volt. A szántóföldi takarmány termesztés elterjesztésében, igy pl. a takarmányrépa meghonositá sában fontos szerepet játszott az iskola. Sok fiatal tanult itt a kétéves tanfolyamon, de még több gazda vett részt a vasárnap dél utáni rendszeres 'gazdakör i előadásokon. Hogy milyen lehetett a sz= iskola hatása, álljon itt két vélemény, egy nagygazdáé és egy kösépparaszté : ,r Majd akkor jött be a ripa, mikor az iskolánál kezdtik. Már l898~ba. Ekkor osztán ráterjedt a világ, mert az igazgató tanár csinált gazdasági egyesületet,a fogadóban, ott minden vasárnap tanítást tartottak vetítésekkel. Minden vasárnap más-más tanár tartott. Sose felejtem el, a szőlő tanár azt mondta, hogy ha-valakinek io hold szőlője van, amikor a lo. esztendőt betőiötte, fogja - 121 -