Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Karcag egész gazdálkodására a tanyai iizemforma volt a jellemző. Ä recens néprajzi vizsgálat,csak ezt tárhatja fel. Ez volt a kerete a két nagy ágazatnak. A Tilalmas egyrészt a müvelés alá fogott föld» másrészt a telelő jószág helye is. Azonban míg ennek kialakul a ritmusa* hosszú idő telik el. Az állattartó nehezen törődik bele» hogy tiszteletben kell tartania a földművelő érdekeket, még ha egy személy is a kettő. Emiatt aztán állandóan napirenden vannak a tilalomrontások,, a bevetett földek legeltetései. Különösen sok baj volt a juhászokkai. 1?88-Ъал a következő rendszabályt hozták e rendetlenségek megszüntetésére t " Szüts András, Mészáros György, Nagy Péter Istvány, Debreczeni János, Kis Pál Mihály, Kotsis Péter líyaj Juhászok a tilalom ellen a Tilalmasra nyáj Juhokkal bé menni bátorkodtak, arra nézve minnyájan lo páltza Ütésekkel fenyíttetnek, és ez alkalommal olly határozás tétetett, hogy mind annyiszor valamennyiszer a Tilalmasra akar melly Juhász Juhait széjjel hányásig be botsájtja lo páltza ütésekkel fog 244 fenyittetni." 1795. márciusában "Debreczeni János Számadó Juhász elő adatott azért, hogy a tilalom, ellen a vetéseken legeltette a 245 juhokat,, hasonlóan Somlyai István fia Josef is." A 12 pálca büntetést megválthatják egy rhénesi forinttal. 1797. augusztus elején pedig a kunhegyes! nyáj juhok " egy darab Tavasz Búzát, mivel a többi már fel van takarva, egészen el 246 potsékoltak* mellyrol lehetett volna ket Köblöt reményleni," De nemcsak a birka, hanem más jószág is betévedt a tilosba. Pl. 1792-ben Baráti György dinnye— és kölas kerülő jelentette, hogy a szeg—határban a szomszédos kunhegyes! ménes a ?47 kölesben tett nagy károkat. A Tilalmasról Szent György - 117 -