Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában – A Damjanich János Múzeum közleményei 31-32. (1973)

sőt kocsikkal is

7 A hidra feljutni majd képtelenség volt, ugy összetömörültek a katonai jármüvek és polgári fogatok. Jó, hogy a pánik még fokozódjék, Leiningen két 6 fontos ágyúval ezen tömkeleget egyre kartácsolta. A kuriózum pedig az volt, • hogy ezen két ágyú minden fedezet nélkül működött. Mondta Leiningen, hogyha egy szakasz őket megtá madta volna, a két ágyú elvesz. Ámde mindenki a menekülésre törekedett, a fegyelmi kötelékek teljesen megszakadtak. Ily teljes győzelmet eddig még a magyar sereg nem aratott. Itt Szolnokon a császáriak részéről reguláris csapat volt, és ellenállásra berendezés is történt. Hogy a magyar részen mennyi volt a veszteség, nem tudom. Schwarczenbergiek vesztesége halottakban 21 fő. A debreceni levéltárban is találtunk a szolnoki csatára vonatkozó anyagot, Komlóssy Lajos őrnagy kéziratos naplójában /?5/ : " ... Az egész 184-8-4-9. hadjárat alatt csak két napon nem voltam, akkor is hivatalos ügyben az actio terén, s mind végig minden táborozásiján részt vettem. Törckszentmiklóson több napig időzve egy századja is volt ott Szajol faluban a Würtemberg huszároknak, Korner Adolf százados parancsnoksága alatt, ki is megunva az ácsorgást, kémszemléket tartott a vidéken, s a Tisza jobb partjára is kiszá guldoztatott, főleg öregasszonyokat használt e kémkedésekhez, s ezek hiven meghozták a hirt, hogy tul a Tiszán egy csárda istállójában 37 dragonyos ta nyázik a Kaiser Franz Joseph 1. ezredből egy had nagy alatt, s azt is tudatták az asszonyok, hogy álmos, vigyázatlan magatartást mutatnak. Korner rögtön elhatározta, hogy bármibe ke- 38 -