Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

üzemi árutermeléssel, másfelől viszont kiélezte a helyzetet a falu szegényebb tömegeivel, annak erősödő ellenállásával 3, az osztályharc élesedésével találta szembe magát, A megnövekedett rohotkövetelésekre a falu jobbágyai a munka megtagadásával válaszoltak. Á fejlődő árutermelés igényelte a gazdasági viszonyok megváltoztatását is. Az állattenyésztéssel szemben megnőtt a földművelés jelentősége. A termelésbe bekapcsolt területek megnövekedését nagyban segítette a meginduló vízszabályozási munkálatok megkezdése. A Tisza szabályozásának irányitására tiszavölgyi társulatot hoztak létre 1646-ban. 'A Tisza völgyét 8 vizszerkezetre osztották. A VI. vizszerkezetet képezte a Nagy-Hevesi Társulat, mely gróf Széchenyi István vezetése alatt alakult és működését "tettleg a Szálók, Taskony, Roff oblözeteknél meg is kezdette," /89/ A munkálatok költségére — az átmetszésekkel együtt — két millió forintot biztositottak. Ebből a 72,sz. roffi átmetszésre H6o2 frt 33 krajcár jutott»/9o/ 184-6-49 között ebből az összeghői megépült a roffi gát egy szakasza is, mely "kezdetét vette a Lejtő csárdánál és terjedt az un. Telekhátig. A gyenda—tiszabéői gát kezdődött a Veres tanyánál lévő magaslatnál és terjedt Tisza—Beő község felső végéig. A roffi Telektől kezdve a Veres tanyánál levő partig 8 km hosszúságban oly magaslatok léteztek* melyeket az akkori árviz. át nem hágott s ezen magaslaton feküdt Roff, mely azon időben az árviz által fenyegetve nem volt." /91/ A Tisza szabályozásával lassan, fokozatosan' egyre szűkebb térre szorult a viz birodalma,megfogyatkoztak a vadvizes rétek, ingovány ok és beláthatatlan nádasok; alahanyatlott a hires tiszai halászat és tovatűntek a rétekről a szilaj gu — *» ygj J**