Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

lyák és szilaj pásztorok. A földművelés térhódí­tásával párhuzamosan megváltozott a vidék külső arculata és megváltozott az itt élő lakosság élet­formája is. A hagyományosan termelt búza, rozs 9 árpa, kukorica, zab mellett már a kölest,, repcét és dohányt is termelték. A learatott gabonát aztán nyomtatták és vermekben tartották. /92/ • Az állattenyésztés is jelentős volt. A szarvas— marha* sertés-, juh mellett a baromfi /és ennek to— jáshozama/ számos gazdasszonynak fő jövedelmét je­lentette ebben az időben, Nagy gondot jelentett viszont a piacra ter­melt áruk értékesítése nemcsak, a belső piac hiá­nya miatt, hanem bénítóan hatott az egyes helysé­gek árucseréjére az elképzelhetetlen rossz álla­potban lévő utak miatt a közlekedés elmaradottsá­ga. Egészen 184-o-es évekig rossz, járhatatlan föld­utak kötötték össze Roffot is a környező helységek­kel, úgyhogy esős időben szinte megbénult a közle­kedés. A Tisza szabályozásával uj területeket tudtak bekapcsolni a rendszeres földmüvelésbe. Ez a tény viszont azt kivánta, hogy újra rendezzék a földes­úr és a község lakosságának határhasználati jogát. /93/ Roff 1848 előtt úrbéres község volt. A község­ben állandó törekvés volt a földesurak részéről a jobbágyok megrövidítése saját gazdasági érdekeik védelmében. A minden korszakban fellelhető panaszok, vi­tás kérdések megoldására vonatkozó kérelmek egyi­ke a következő levél is : n Tekintetes Uri Szék ! s* Kegyes Földes U~ raink í Alázatosan folyamodni kéntelenítettünk a Te­kintetes TJri Székhez s* Kegyes Földes Urainkhoz az eránt s hogy az Urbarialis rendelés szerént a Rof— - 77 -

Next

/
Thumbnails
Contents