Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

lyák és szilaj pásztorok. A földművelés térhódításával párhuzamosan megváltozott a vidék külső arculata és megváltozott az itt élő lakosság életformája is. A hagyományosan termelt búza, rozs

9 árpa, kukorica, zab mellett már a kölest,, repcét és dohányt is termelték. A learatott gabonát aztán nyomtatták és vermekben tartották. /92/ • Az állattenyésztés is jelentős volt. A szarvas— marha* sertés-, juh mellett a baromfi /és ennek to— jáshozama/ számos gazdasszonynak fő jövedelmét jelentette ebben az időben, Nagy gondot jelentett viszont a piacra termelt áruk értékesítése nemcsak, a belső piac hiánya miatt, hanem bénítóan hatott az egyes helységek árucseréjére az elképzelhetetlen rossz állapotban lévő utak miatt a közlekedés elmaradottsága. Egészen 184-o-es évekig rossz, járhatatlan földutak kötötték össze Roffot is a környező helységekkel, úgyhogy esős időben szinte megbénult a közlekedés. A Tisza szabályozásával uj területeket tudtak bekapcsolni a rendszeres földmüvelésbe. Ez a tény viszont azt kivánta, hogy újra rendezzék a földesúr és a község lakosságának határhasználati jogát. /93/ Roff 1848 előtt úrbéres község volt. A községben állandó törekvés volt a földesurak részéről a jobbágyok megrövidítése saját gazdasági érdekeik védelmében. A minden korszakban fellelhető panaszok, vitás kérdések megoldására vonatkozó kérelmek egyike a következő levél is : n Tekintetes Uri Szék ! s* Kegyes Földes U~ raink í Alázatosan folyamodni kéntelenítettünk a Tekintetes TJri Székhez s* Kegyes Földes Urainkhoz az eránt s hogy az Urbarialis rendelés szerént a Rof— - 77 -