Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

gosam terjedő pestisjárvány zökkentette ki meg — szokott rendjéből. Megszűnt a munka a-határban, rémülten húzódtak be az emberek az uri kastélyba éppenugy, mint a jobbágy viskókba. A pestis terjedésének meggátolására a Helytartótanács rendeletével betiltotta a kereskedők szabad mozgását

t vásárok tartását és egyes helyeken tf veszteglő'és fertőztelenitő tf helyeket szer— veztek„ Az 1738, augusztus. 7-én tartott megyei közgyűlés a tiszai átkelést teljesen betiltotta, s a megyében több átkelőhely között Roffon is f1

két-két "katonából álló zárlati őrszem rendeltetett.

11 /Q3/ Különösen nagy volt a halandóság 12 éves korig a gyermekek között / a megyében 184-5 gyermek halt meg /'és a leányok között./ A megyei szám : 2214- fő /. 1739-4-o-ben Tisza—Roff on már rendes anyakönyvezés volt. A pestisben elhaltakat névszerint nem vezették be, csak számszerint. Az egyházi anya — könyvi bejegyzés szerint november hónapban 35ö egyén lett a pestis áldozata, /84/ Amikor aztán elmúlt a járvány* enyhült a protestánsok üldözése is, 1755-ben megjött az engedély, hogy "amig az uj templom építését megelőző helyszíni vizsgálat meg nem történik, addig is egy ideiglenes fatemplomot építhetnek, n /85/ Ennek alapján 1757-ben elkészült az engedélyezett torony, majd 1762—ben a'különálló

t s ma is meglévő kőtorony is felépült. Bécs tehát ebben az időben az iskolák ügyét a vallásgyakorlat részének tekintette, s az iskolákat mint vallási intézményeket kezelte. Az alsóbb iskolák szervezése igy az egyház hatáskörébe tartozott, Roffon is igy került az iskpla fenntartása* ellenőrzése az egyház kezébe. ~,73~