Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

hatalmas "birtokaik között csak apró "testnek" tekintették a roffi uradalmat, s megint mások, akik tartósan telepedtek le a faluban. Ezek időnként a falu terheiből is magukra vállaltak részeket, hogy népszerű cselekedeteikkel ellensúlyozzák jobbágyaik nehéz anyagi, gazdasági helyzetét. 17^6—ban az uj birtokos, roffi Borbély Mihály - a család hosszabb időre szóló letelepedésére számítva — a már meglévő protestáns imaházhoz tornyot is építtetett. Az 1728. októberi megyei közgyűlésen a Helytartótanács betiltotta az építést, majd amikor mégis elkészült a torony, 173oban a megye szolgabirája lebontatta azt. Az írásos emlék igy örökíti mag az eseményt : " Alólirt Szentgyörgyi István szolgabíró és Pécsy Imre esküdttársa ezennel elismerik, hogy a roffi torony elbontására a vármegye rendelstébol január 14—én a helyszínre érkeztek, ahol is két kőmivessel, több segédkező emberrel és megfelelő szerszámokkal a toronyhoz mentek, előbb azonban bemutatták Borbély Mihálynak a kiküldő parancsot, azon kijelentéssel, hogy a tornyot elbontani fogják, mely alkalommal Borbély Mihály szintén oda jött, nem hogy ellenszegüljön, de hogy semmi kellemetlenség ott ne történjék, miről biztosított is bennünket. Mielőtt a lebontás megkezdődött, a toronyban lévő négy zsák élet eltávolíttatott, azután a lebontás megkezdetett. Alig haladt mintegy ölnyire, Borbély Mihály ünnepélyesen tiltakozott, hogy tovább ne bontsák, mert csak ennyi építkezés történt a megyei tilalom ellenére. A— zonban ezen tiltakozásnak nem engedve, a torony egészen lebontatott." /82/ Az építkezésre vonatkozó ujabb engedély megszerzését, a község békés hétköznapjainak életét azonban az 1783-as éYüen rohamosan az orszá- 72 -