Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

zás

f nevelés ügye kezdettől összekapcsolódott az egyházi élettel. Ilyen összefüggésben érdemes megvizsgálni a korabeli egyházi élet alakulását községünk törtenetében is* A mohácsi csata után a török megszállók J nem avatkoztak be a lakosság vallásos életébe. Annál inkább igyekeztek beleavatkozni a Habsburgok,- akik I658—l66o—'ban az ellenreformáció pozsonyi vértörvényszéke elé megidézték a roffi lelkészt, Budai Bálintot is

9 aki „csak ugy menekült meg

f hogy a török hódoltság miatt nem jelent meg Pozsonyban„ /8l/ Az 17ol-es kamarai jelentés szerint a roffi templom épségben került ki a törökök elleni fel— szabadító hadjáratból, s ugyanebből az Összeírásból értesülünk iskolai életéről is. A Rabutin—féle pusztítások idején megrongálódott templomot 1713-ban renoválták Pap János főbÍrósága idején, mint a ma is olvasható emléktábla felirata tanusitja. Az 1681.

XXV. és XXVI.t.c. a protestánsoknak megtiltotta a templomépitést. Az 1715. évi'LX.t. c. pedig államvallássá emelte a katolikust. Ilyen hivatalos légkörben érthető, hogy bár 1721—ben a Pesti Commisió előtt Roff is igazolta egyházának ősi eredetét, mégis rövidesen összeütközésbe került az•államhatalommal. Egy község sorsát, fejlődését a gazdasági* földrajzi tényezők kedvező vagy kedvezőtlen hatása mellett nagyban befolyásolta földesurának személye, kapzsisága avagy tartósabb befolyása a község életére. Ezt tapasztaltuk Roff esetében is. Voltak földesurai, akik a "zavaros" időket kihasználva birtokszerzésre, bártlkaik gyarapítására használták fel a községet, annak határát és népét. Ezek célja az volt, hogy minél többet -kisajtoljanak a föld népéből. Voltak mások* akik 71 «-