Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

nálhatta a gazda. Ekkor ujabb gyepet tört fel, előző évi földjét meg elhagyta. Lehetőleg a beitelekhez közel, könnyen hozzáférhető helyen igyekeztek a gazdák a termékenyebb határrészeket kitapogatni. A föld darabok kicsiny terjedelműek Toltak, a jobbágybirtok átlagos terjedelme ebben az időben legfeljebb 4 kishold volt. A faluhatár ebben az időben osztatlan, nincs dülőrendszer, nincs szabályos parcellázás, legtöbbször még nyomás sincsen. M /66/ n Az állandó megtelepedés után a faluban gyorsan szaporodó népesség uj és uj határrészok feltörését és termelésbe való bekapcsolását tette volna szükségessé, ezt viszont akadályozták a határban terpeszkedő vizállások, morotvák és szikes foltok. A népesség szaporodása, a talaj terméketlensége és szűkös volta ráfeényszeritette a gazdákat a vetést megelőző kétszeri szántásra, a kétnyomásos gazdálkodás bevezetésére, a dűlők és parcellák kialakítására s az igy széttagolt föld darabok évenkénti kiosztására. A gazdák számának növekedésével ugyanis egyre jobban csökkent a földeken való válogatás lehetősége. A dűlőkre, parcellákra felosztott határ nagy mértékben növelte a művelhető föld darabok számát, terjedelmét azzal, hogy egy-egy dűlő egész területét feldarabolta müvelésre, eltüntette a parlagokat. Azt pedig, hogy melyik gazda melyik parcellát kapta meg egyéves müvelésre, a pártatlan döntőbírónak tartott sorsolás, nyilhuzás döntötte el..A jobbágyföldek ezen használati formáját ujraosztásos földközösségnek nevezzük. Az ujraosztásos földközösségban az igátlan gyalogjobbágy is igényelhetett földet, s azt kézimunka ellenében més ökrös gazdákkal munkáltatta meg. Ugyanígy juthatott földhöz a házas vagy hazátlan zsellér is. - 56 -