Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

Ezek szerint a földközösség jobb ágy társadalma erősen tagolódott s a következő rétegeket mutatja i 6 ökrös jobbágy: egész ekés gazda, első gazda, 4 ökrös jobbágy : 2/3 ekés, cimborás, mással összefogó, * 2 ökrös jobbágy : 1/3 ekés, cimborás, mással összefogó, gyalog, igátlan jobbágy : kinek háza és földje van, de igája nincs, földes, vagy földnélküli, házas vagy hazátlan zsellér. " /6?/ A társadalmi rétegződés nagyban befolyásolta a társadalmi differenciálódást a gazdagodás-elszegényedés irányában. Hozzájárult még a.z ellentétes differenciálódáshoz a pénzjáradék fokozódása is, amely nagyon érzékenyen érintette a század első felében a parasztságot. A földesúri pénzjáradék fokozódása két oldalról is súlyosan érintette a parasztságot. Egyrészt azért, mert az értékesítés lehetősége nem növekedett vele párhuzamosan. Másrészt a paraszti árutermelés - a földesúri ki — zsákmányolás következtében és a felvevő piac hiányában - nem fejlődött megfelelő mértékben. Ugyan-Bakkor nemcsak a földesúri pénzjáradék növekedett, hanem az állami és a' megyei adóterhek is növekedtek. Az uralkodó osztálynak sikerült a nemesi föld adómentességét teljes mértékben érvényesiteni, igy az adóterheket kizárólag a parasztság és kisebb mértékben a városi polgárságra háritani. /68/ Végre az 1767-ben kiadott úrbéri rendelet szabályozta a jobbágyság helyzetét. Ekkorra a földbőség és a válogatás lehetősége megszűnik, ezért bekövetkezett a földközösség felbomlássá és az egyéni birtoklásu földnasználati formák kialakulását találjuk„ /69/ -57-