Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

A következő adókat fizette a hódoltsági terület lakossága i minden hódolt keresztény rabszolgaváltság cimén iszpendzsét, vagy fejadót fizetett a szultánnak. A birtok után kharadz-adót, minden telek után pedig 5o oszporát róttak le. Terményei hatodát vagy nyolcadát földesurának szolgáltatta be a jobbágy. Tizedet fizettek az állatállomány után, a nyájak, gulyák,után csak legeltetési dij járt : egy marha után egy oszpora.Szedték a császári rendkívüli adót ifi, amit harácsnak neveztek. Ezeken kivül alig volt a gazdasági életnek olyan területe

t melyet a török meg ne adózott volna, vagy olyan élet megnyilvánulás, melyet birsággal, vagy illetékkel ne sújtott volna. Illetéket kellett fizetni a magyar adó beszedéséért, az egyházi épületek, iskolák épitéséért és tatarozásáért, minden épitkezésért; a kerti veteményre pedig tizedet vetettek ki. Mindezekhez a terhekhez járult a robotmunkák, kényszerfuvarozások és közmunkák egész sora. Az adót, tizedet, a sokféle illetéket és bírságot még akkor is kíméletlen szigorral hajtották be a népen* ha a lakosság száma a nagy terhek következtében csökkenni kezdett. Ez történt Rofon is. /28/ A hódoltság korában Rof lakói is kétféle hódolt területhez tartoztak. A török terhek mellett a magyar királyi, a földesúri és az egyházi terheket is viselniök kellett. A magyar kamara is rendszeresen elvégezte a gabona és bortermés,, valamint a bárány—állomány Összeírását a tizeál megállapitása érdekében. A beszedett tizedet ezen a területen a szepesi kamara adminisztrátora kezelte. Az adókivetési alapot képező "porta"—összeírás ad képet ebben a korban a lakosság számának alakulásáról

w Egy porta négy egész telket, vagyis négy ökörrel szántó job— - 35 -