Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

"Nagycsaládot, vagy két ökörrel szántó nyolc job— bágycsaládot, vagy tizenhat zsellért jelentett. A királyi és a földesúri terhek mellett az egyháznak is adózni kellett. 1576~ban pl. az őszi és tavaszi termésből egyházi tizedet fizetett Tiszabőn 2o lakos, tizedelés alá összeiratott 2o5 bárány, zsellér 3; Gyandán 12 lakos, I65 bárány^ zsellér 2? Rofoü 18 lakos

9 545 bárány, zsellér 2; Burán 14 lakos, 616 bárány, zsellér 2j Szalók 12 lakos, 16 6 bárány * zsellér 3. A tizedet folyamatosan beszedték 1598—ban, l6o6-banj 1621-ben:" is, Az 1621. évi termény tizedből katedratikum cimen 1 ft 5o dénárt kapott Pereki János burai és röfi protestáns lelkész is. 729/ A 16. század elején a földesurak főtörekvé— se készpénzjövedelmük gyarapítása volt. Ezért törekedtek a majorsági gazdálkodás erősítésére, a különböző földesúri monopóliumok kiaknázására, a paraszti árutermelés megadóztatására. Törekvéseiket azonban a 16, századi Habsburgtörök küzdelmei, háborús következményei nagymértékben és sokoldalúan befolyásolták. A háborús pusztítások, az elnéptelenedés, a gazdasági pusztulás mérvét mutatja a következő portaösszeirás is : 1552 1554 1564 1635 1647 1675 1686 Rof 12 11 18 3 21/4 13/4 j/^ Bura 9 .8 6 3 1/2 1/4 1/4 Abád 16 24 18 3/4 1/2 1/2 1/2 Zalok 11 15 13 1 1 1/4 1/4 Gyenda 26 22 12 13/4 11/2 1 — Tyzabev IJO 9 14 11/4 1/2 1/4 1/4 Fegyvernek 53 44 44 31/2 2 1 1 /3#/ - 36 -