Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

A felszabadulás évében •1945—ben 35o kh-n, 1946. évben 6o7 kh—n termeltek Szabolcsi és Tiszai dohányfajtát. A fermentálás nagyobb részben, helyben tör­tént, kisebb része pedig az óbudai dohánygyárba került. A felszabadulás után a telep épületeit az üzem dolgozói saját erejükből hozták helyre. 1949. évtől a debreceni, majd a nyíregyházi gépifermentáló üzemek felállitása után, az itt beváltott dohányt elszállították, s igy az itteni dolgozók foglalkoztatása is fokozatosan csökkent. A termelési költségek csökkentése érdekében a kis üzemeket megszüntették. A tiszaroffi üzem is megszűnt 1969.évben. A telepet a rt COMPACK" Kereskedelmi Csomago­ló Vállalat vette át, s terv szerint többszáz dol­gozót foglalkoztató üzemegységet épit ki falunk­ban, amely nagyon előnyösnek látszik a helyi mun­kaerő foglalkoztatására. /28o/ A felszabadulás után a kisiparosok községünk­ben is megalakították a Ktsz-t. A megalakult Ktsz legfontosabb feladatának a lakosság közvetlen meg­rendelésére végzett javitó-szolgáitató munka fej­lesztését tekintette. A gazdaságilag is eredménye­sen dolgozó Ktsz-ben azonban akadtak lelkiismeret­len vezetők, akik megrövidítették saját javukra a közösség 'vagyonát 3 s igy az 195o«es évek végén meg­szűnt önállósága és mint kihelyezett részleg dol­gozik jelenleg is. Sokkal inkább érdemes megvizsgálni a keres­kedelem fejlődését, mert ezen keresztül lemérhet­jük a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ha­tását is az áruforgalom alakulására. A felszabadulás előtt - 192o—Jo között — két Hangya szövetkezeti boltban és kilenc vegyeskeres— kedésben vásárolhatta meg a falu lakossága a leg— -273

Next

/
Thumbnails
Contents