Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

szükségesebb árucikkeket, de ha fontosabb iparcikket, vagy ruházati cikket akartak vásárolni, akkor meg kellett várniok az országos vásárt,vagy a járás, ill. a megyeszékhelyre kellett beutazni. 194-5. szeptember 18—án életbe lépett a földművelésügyi miniszter rendelete a földmüvesszövetkezetekről. Ennek nyomán községünkben is megalakult a termelő, fogyasztási és értékesítő szövetkezet a szövetkezeti mozgalom kezdeti formájaként, melynek vezetőségét a MKP erősítette meg, tagságát pedig elsősorban a földhözjuttatattak és a kisbirtokos parasztok képezték. Tagjainak száma 194-5-ben 35o fő. Ekkor két vegyes élelmiszer és egy vegyes vas-ruházati bolti egysége volt. Fő feladata ebben az időszakban, a tagok gazdálkodásának segitése volt főleg a beszerzés, az értékesités, a felszerelés és a kölcsönzés területén. A földmüvesszövetkezeten belül mint termelő csoport létrejött a rizs meghonosítására létrehozott szövetkezeti csoport, amely azonban rövid fennállás után beolvadt a közben megalakult termelőszövetkezeti csoportba. A földmüvesszövetkezet taglétszáma és politikai, gazdasági jelentősége a község életében évrőlévre nőtt. Tovább fokozta gazdasági jelentőségét a termelési szerződések bevezetése, amelyek megkötésében jelentős eredményeket ért el. Az államosítások után a földmüvesszövetkezet teljes mértékben átvette a falú egész üzlethálózatát, s ezzel a falu áruval történő ellátásának a gondját is. • 195o-ben egy népbolt is létesült községünkben. A földmüvesszövetkezet az évek során több átszervezésen esett át. 1953-56-ig, mint a Tiszabura -274 -