Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

ték ezeket hatalmaskodásuk esetén és minden per—hehi vasnak egyházi fórum előtt kellett történnie. Á 13* század első évtizedeiben hazánkban lázas iggalom volt tapasztalható mind az elnyomott néposztályokbán, mind az, uralkodó osztály alsóbb rétegeiben. Ennek a nyomait mutatják a korszak legértékesebb forrásának, az ügynevezett váradi reges trumnak az adatai is^ E forrás azért értékes számunkra is* mert a benne megnevezett hatszáznál több falu között található egy Rowa/Rof/ név is, amely esetleg Rof— fal azonos lehet. Ezért idézzük a 17. számU oklevél részletét: w w

Exurge

n hetében jőve hozzánk néminemű pristáldus »' az ő magáról tett vallomásaként Balassi Boczonád faluból egynémely falubeliekkel Beő— ről /Iku/ nevezetesen Rowa

(-/Ro£/*' Szika-, Somosmeg Aladárral és monda* hogy az összes Hany-i/Horz/ és Erdentelki/Erdeü/ és Teluk-i/Zethu/ és Bod~i /Bála/ és Tenk-i/Quar/ és Nána-i/Zaka/ és Kömlő-i /Barca/ lakosság pártjokat fogván az újvári várjobbágyok jelesen Jordán várnagy és Pozsony főhirdető, — pörbefogták volt a fönnemlitett négy beő—falusit, nem különben Lőrinczet* Csabánt, Farkast és Szamotát, hogy várnépből lett jobbágyok. Ők ellenben azt álliták, hogy született jobbágyok* kik/ a szent király szabadjainak neveztetnek,párt— jókat fogták a pristáldus bemondása szerént a várjobbágy ók/ névszerint: Farkas hadnagy, Sama* Vi— dárd,János* Zalas, Lesták,Jákó főkikiáltó. Kiket Mihál, a hevesi udvarbíró urának Sándor újvári ispánnak parancsolatából kihallgatván, a pristáldus állitása szerint Váraddá külde.

11 /13/ Balássy szerint megyénk területén a tatárjárás előtt létezett községek jórészt elpusztultak. Á lakosság a Tisza ősingoványaiban keresett menedéket a tatárok elől, hogy Batu kán csapatainak el— - 22. -