Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

vonulása után visszatérjen és elfoglalj a , megszállja régi településének határát, így történhetett ez Röf esetében is^ hiszen a Tisza közelsége itt természetes .védelmet nyújtott az elmenekült lakosságnak. A. tatárjárás után az elpusztult helységek nagyrészében a korábban elmenekült lakosság újra letelepedett* A Tisza mentén újra települt helységek közül azoknak a nevével találkozunk a 13> századból ránk maradt oklevelekben, amelyeket mint átkelőhelyeket ismertek, Az utvonalak ugyanis a folyami átkelőhelyek, révek felé vezettek. Ilyen ismert tiszai átkelőhely volt ,a korai középkorban a .mi vidékünkön. Áhád, Bura* Rof és Bő is

a /lV Á mai Szolnok megye területének ez a része w Districus Kis Heves w néven tartozott Heves megyéhez a következő helységekkel 2 "Zeölb's, Igar, Zent Imre

s Zent Geörgy

s Deis, Abád, Tisza— szalod, Keőhegyes, Nagy Iván., Bán-halma,. Rof, Bura* Taxon, Gyanda, Tiszabev

t Fegyvernek „ Szakálas^ Bala, Z. Miklós* Zent Thamas, Kenderes, Thomay* Thur,pasztho

s-' Bála, Fyred, Saayol, Pispeki* Csuth als*Cser, D.omahaza

s

' •Hegyasb.or M

/15/ Amikor e.terület birtoktörténeti vázlatát ~ áttekintjük a 11 .századtól a 16.„századlg .azt látj.uk, hogy a megye parasztságának gazdálkodása túlnyomó részben nagybirtokok keretében, folyt, 3 területe a nagybirtokok földje volt. Az Istvánékor

I állam gazdasági alapja, a feudális földtulajdon kialakulása volt. A mi községünk sorsa is egybekapcsolódott'a nagybirtok Az István—kori állam gazdasági alapja a íe~ udális .földtulajdon kialakulása volt. A mi köz-* a égünk sorsa is egybekapcso.io.dott a nagygybirtokosok - 23 -