Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

Innen elnevezésük is - okkersiros kurgán. Lelet— körülményei e sirt is a okkersiros kurgánok csoportjába sorolják/i.e,19oo körül/." /6/ Az. addigi régészeti leletek alapján a halom- • sirok azt bizonyítják, hogy a temetkezésnek ünnepi külsőségeiként rendszeresen előkelő halottat, fejedelmet, vagy a.főranguak rokonait, hozzátartozóit temették ilyen halomsírokba. A Nemzeti- Múzeumban található "... a hun korból származó tiszaroffi lelet - gazdag női sirból származó ezüstékszerek - érdekessége a nagy kalce— áon-gyöngyökből álló nyaklánc"./?/ Ezenkívül igen sok változatos formájú ruha— kapcsolótü /fibula/, bronztükör és edény is került elő a község határából. A Nemzeti Múzeum adattári katalógusa szerint a következő korokból található tiszaroffi leletanyag a Nemzeti Múzeumban : - az őskorból egy kőbalta /Tompa Ferenc hagyatékából származik/ - a népvándorlás korából germán fibulák, melyek 1933—ban kerültek a Nemzeti Múzeumba, - .sírleletek. : a katolikus temetőben 1 db avar sir, a Vörös-tanyán.szarmata sir, és honfoglaláskori sirok. Ezeknek részletes leírását Párduez Mihály s A szarmatakor emlékei Magyarországon cimü könyvében igy találjuk meg : " Németh Vince ref. lelkész gyümölcsösében több sirt tártak fel. Ezekből a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának leltári naplójába az 1, sir anyagát jegyezték be. E sir mellékletei voltak: 1. Kelta-dák hatást mutató korai számszeríj— fibula bronzból. A háromszög metszetű kengyel két felső oldalán bekarcolt zeg-zug vonaldisz van. —• 15 —•