Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

2; Kerek vascsat^ szijszőritó lemezzel. 3. Töredékes állapotú vaskés. 4. Ismeretlen rendeltetésű vasdarabok. 5. Szürke

r jól iszapolt, csonkakup-formáju pohár. 6. Halványpiros szinü, jól iszapolt töredékes edény, Németh Vince földjén két sir került elő egymástól 23,6o méter távolságra. A harmadik sir, a Német-féle földdel szomszédos Zytás földön került elő, a 2. .sírtól DK-re kb 60 méterre. A két első sir irányit ás a ÉNY-DK, fejjel ÉNY-nak, a 3. ÉNY-DK, fejjel ÉNY-nak. A síroknak egymástól való távolsága /különösen a 2. és 3* síroké/ olyan nagy, hogy még ha egy temető sírjainak tartjuk mind a hármat, akkor is jelentős kronológiai eltérést tételezhetünk fel a 2. és 3. sirok anyaga között. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy az irányitás szempontjából a két első sir megegyezik a Szentes-Nagyhegy-Solti szőlőben talált szarmata sir okéval, ahol a feltárt 12 sir közül öt volt ÉNY—DK, egy D-É irányú. Ezt a temetőt kerámiai anyaga szorosan kapcsolja'a mórahalmi temetőhöz, & a temető korát i.u. IV. század második felére helyezhetjük;" /8/ Az i.sz. V. század elején a hunok, Attila foglalta el az Alföldet. Az idők folyamán történészek, költők, irók és maga a népi hagyomány is sokszor igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy hol lehetett Attila hatalmas birodalmának a központja. A nyelvi hagyományok és népmondai e 1 emek a

lap j án ugy tartják számon a roffiak ma is, hogy a község határában lévő Ájtóshát és Borshalom dombjain a hunok diszes bőrsátrai álltak hajdan, s Roff'vezér után Attila is táborozott ezen a vidéken. A helyi emlékek hitelességét történelmi ku- 16