Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

1786 Simon György 1788 Hegedűs Simon 1795 Hegedűs Simon 1797 — 1799 Hegedűs Simon Adjunctusok (segédjegyzők): 1774 — 1776 Árvái Pál 1777 )— 1782 Kocsis András Források: A 138-139., 141-145., 150., 153., 168., 171. számú jegyzetek alatt szereplő összeírások névjegyzékeiből. Gazdasági élet, birtokviszonyok 1768-ban a községi mezőgazdasági termelés történetében egy új korszak kezdődött. A püspökföldesúr intézkedésére megszüntették az évenkénti újraosztásos közös birtoklást és helyette „szabályos telekrendszer"-t vezettek be. A szabályos telekrendszer bevezetése azt jelentette, hogy a tulajdonjog a püspökségé maradt ugyan, de a föld a jobbágy egyéni használatába került. A jobbágyok egységes nagyságú telkeket kaptak és ezután az adózó telek nagyságát nem az igásállatok számával, hanem a terület kiterjedésével mérték. Ezentúl a jobbágy állandóan ugyanazt a táblát művelte, a termőképesség megtartását pedig a vetésforgó és a trágyázás bevezetésével érte el. Az új tei'meléstechnika bevezetése lehetővé tette, hogy a jobbágyokat a határnak mintegy felére szorítsák. A határnak a többi részét is kimérték azonban a szabályos telekméret alapján, de ezeket fenntartották a községbe érkező jobbágyok számára. Ezeket a külsőtelkeket megszállásukig tiszapüspöki vagy szajoli jobbágyok használták, de nem úrbéri formában. Központi majort ekkor sem hoztak létre Tiszapüspökiben, de itt székelt a tiszaszögi és a besenyszögi határba is átnyúló birtok ispánja. A begyűjtendő termények tárolására nagy szérűskerteket létesítettek a község belterületén. (Pl. Dézsmakert, Kanászkert) Hogyan mérték ki a telkeket? A határt három nyomásra osztották (vető-őszi, vető-tavaszi, ugar) és minden nyomásban két osztályt létesítettek. Egy jobbágynak tehát hat darab földje volt. összesen 50 telket mértek ki, amelyből 19 3/8 jobbágytelek, 2 7/8 kiváltságos telek, 27 3/4 pedig deserta telek volt. A parcellák mérete — egységesen és értelemszerűen — egésztelkes jobbágy esetén 40 öl széles és 150 öl hosszú volt. (154) A jobbágyok részére a következők szerint mértek földeket: az egésztelkes 30 kishold szántót, 10 embervágó rétet, 600 négyszögöl belső telket kapott. Már ez is hátrányosnak mutatkozott, mert a község silány földjeit felbecsülve harmadosztályúnak minősítették, holott igazságosan a IV. osztályú földnek kellett volna minősíteni a határt, amely osztályban 32 kishold járt volna egy telekre. Nagyon elkeserítette a lakosokat az a tény is, hogy egésztelket senki nem kapott. A földelosztás így nézett ki: — egész telket senki nem kapott, 86