Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Az Egri Püspökség 1733. évi parochiaösszeírása szerint a tiszapüspöki plébánia 1729 előtt épült a mai helyén, még nem szilárd anyagból; a kápolna pedig 1731-beH Kocsis István mai igazgató lakása előtt a műút közepén. A kápolna alapját égetett téglából, falát mórtéglából (vályogból), mennyezetét lécből készítették, a tetejét pedig náddal fedték- A kápolnában volt két kis harang és az építményt az állatok kártevése ellen körül árkolták. (115) Több jel mutat azonban arra, hogy már 1731 előtt is volt kápolna és 1731-ben csak újat építettek. Az 1728. évi összeírás* például Kis András községi lakost harangozónak tünteti fel. Arról is tudunk, hogy már 1724ben minden nap istentiszteletet tartottak és Czakó János személyében állandó pap volt Tiszapüspökiben**. Ezen tények ugyan nem teszik kétségessé a parochiaösszeírás hitelességét — mert például a harangok lehettek haranglábon is 1731 előtt — mindenesetre arra hívják fel a figyelmet, hogy nem lehet lezártnak tekinteni a kápolna létezésének időpontját a Rákóczi-szabadságharc után. KÖZSÉGI TISZTSÉGVISELŐK 1718 —1767 között. Nótáriusok (jegyzők): 1726 — Vida István nótárius és ispán 1728 — Hajnal Mátyás nótárius és kántor 1731 — 1733 Hajnal Mátyás nótárius és kántor 1735 — Tóth Mihály nótárius és kántor 1736 — 1739 Gyüre Gergely nótárius és kántor 1742 és 1745 Nagy Jakab nótárius és kántor 1746 — 1749 Kovács Sámuel nótárius és kántor 1752 — 1753 Botka István nótárius és kántor 1754 — 1755 Kovács Sámuel nótárius és kántor 1765 |— 1766 Simon György nótárius és kántor 1767 — 1770 Árvái Pál nótárius * EÄL: HKSZ. lt. 1728. évi öi. Tisza járás 2. f. 115. old. ** EÉL: Archívum Vetus, Acta intraneorum R. sz. 160. Czakó János respicienciája. 1739—1754. A tiszapüspöki szegénység levele Csomortányi Imre kertileti espereshez Jászapátiba. Czakó Jánost egyébként 1723. június 25-én helyezték plébánosnak Tiszapüspökibe Jászberényből. (Kovaesóczy 53. old.) Valószínűleg ő volt a község első állandó lelkésze a Rákóczi-szabadságharc után. 70