Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

A tiszapüspöki jobbágyok azonban küldöttséget menesztettek a megyéhez, Dul Mihály megyei pártfogójukhoz. Dul Mihály közbenjárásával sikerült elhárítaniuk Jakabházy birtokbajutását. Idézet Dul Mihály leveléből, amelyet a megyének írt a tiszapüspökiek ügyében: „Jakabházy János úr levelét hozták kezemhez az Tisza másképpen Saiol Püspökiek mellybe az Fáy László úr ottlévő jobbagiban magahoz fel hí levélben és fenyegetődzik is, hogy ha parancsolattyára Secsenbe (Szécsénybe) fel nem mennek^ katonákat küld rajok. Minthogy báttyám uram ö kegyelme reám bízta azon dolgait, im Vice Ispán úr ö kegyelme Commissioját küldöttem kegyelmed kezéhez. Kegyelmed egy megyei esküdtet ne neheztellyen magához venni és ünnepélyesen tiltsa el és intse meg Jakabházy János úrt, hogy a Tisza Püspökiekre katonákat ne külgiőn és megh ne karosiccsa őket, mert semmi közi nincsen hozzájok. Fáy László úr jó igazsággal bírja már. Ha mi kereseti ler>zen Jakabházy úrnak, törvinies úton keresse..." (77) Fáy László még ezek után sem élvezhette zavartalanul a birtok javait, mert nemes Baba(y) Zsigmond is adománylevelet szerzett a községre. Babay közbenjárására Wesselényi nádor 1663. július 17. napjára határidőt tűzött ki Fáy és Babay számára, hogy birtokjogukat igazolják. A megadott napon Babay Zsigmond megjelent Nagy Ferenc nádori tisztviselőnél és igazolta birtokjogát. Fáy László a török Érsekújvár ellen való vonulása miatt nem tudott megjelenni. Ennek alapján Wesselényi nádor Babaynak ítélte Tiszapüspökit, sőt intézkedést adott ki Semsey Sándor onódi kapitány részére, hogy katonákkal a tiszapüspöki jobbágyokat és állataikat hajtsák Babay Zsigmond udvarába. Ez meg is történt, a már előzőekben említett módon. Babay azonban rövidesen Hartyányi András nemesnek adta el tiszapüspöki jussát. Fáy László 1665-ben jutott végleg birtokjogba Tiszapüspökiben, úgy, hogy Hartyányi Andrástól száz forintért megváltotta a jószágot. A megváltást az egri káptalan foglalta írásba, amely után 1670 júliusáig zavartalanul élvezte jogait. Belekeveredvén azonban a Wesselényi-féle összeesküvésbe, a kamara ekkor lefoglalja és elkobozza birtokait, őt pedig letartóztatják. 1671-ben halálra ítélik, de még ugyanezen az. évben — tanúsított magatartása alapján — felmentését és birtokai felének viszszaadását javasolják, de továbbra is fogva marad, 1673 júniusában szabadul börtönéből és ugyanekkor visszakapja birtokainak felét is. Tiszapüspöki birtokrészét is két részre osztják, egyik rész az övé a másik rész a kamaráé lesz. A kamarai rész gondozásával Lucsánszky Boldizsár kamarai jogügyi tanácsost bízzák meg. (79) Azonban birtokainak elkobzott felét Is б használja tovább, mert azt 1683. június 8. és 1684 május 15. között bekövetkezett haláláig haszonbérli a kamarától. Halála után valószínűleg ezt teszi fia ifj. Fáy László és özvegye Monáky Katalin is 1690-ig, amikor a király kegyelme folytán visszakapják volt birtokuk elkobzott felét is. 51