Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

községekben (vagy több községben együtt) választott rendőri személyzetnek köteles volt engedelmeskedni mindenki. Thaly Kálmán pecsétleírása révén, feltehetően van szerencsénk ismerni Tiszapüspöki 1653-ban rendszeresített pecsétnyomóját is. Thaly egy régi Külső-Szolnok megyei okmányon egy pecsétet talált, amelyet a következőképpen írt le. Körirata „PÜSPÖKI FALU PET(SÉTI) A(NNO) 1653." közepén sólyommadár, hold és csillag volt látható. A kutató munka során sajnos nem lehetett megbízhatóan eldönteni, hogy Tiszapüspöki pecsétjéről van-e szó. (73) Az egyházi közigazgatás szerint a község ebben a korban is a Váci Egyházmegye Külső-Szolnok megyei Tiszántúli-járásába tartozott, a tőle délre lévő Szolnok megyei községekkel együtt. Az egyházközséget papi megbízott (licenciatus) vezette, aki a község lakóiból került ki. (74) Gazdasági élei, birtokviszonyok A gazdasági élet struktúrája, a termelékenység színvonala, a termesztett kultúrák összetétele nem változott lényegesen a XVI. szd. második feléhez viszonyítva. A birtoklás rendje ugyancsak a kettős török-magyar joggyakorlaton alapult, annyi változással, hogy a királyi nemesek fokozták ellenőrzésüket a megszállt területeken lévő birtokaik felett. Ki birtokolta a községet a XVII. szd. első évtizedeiben? Ezt a kérdést nem ismerjük olyan pontossággal, mint az elmúlt évszázad második felében. Fáy László írja 1665. évi számadásában, hogy б a tiszapüspöki birtokrészt sógora Halmy Gábor halála alkalmával kapta meg 1661ben, az öccsével való osztozkodáskor. E szerint bizonyos, hogy 1661 előtt Halmy Gábor volt Tiszapüspöki magyar társbirtokosa, de mikortól? Lehetséges, hogy a Halmy-nemzetség 1583-1661 között folyamatosan bírta a községet? 1661-ben Fáy László (75) szállta meg a tiszapüspöki birtokrészt, amikor osztozkodott öccsével Fáy Istvánnal. Az osztozkodást a jászói konvent foglalta írásba, az ítéletlevelet hadadi Wesselényi Ferenc nádor írta alá 1661. szeptember 11-én Stubnyafürdőn. Idézet az itéletlevélből: Fáy Lászlónak és feleségének, Monaky Katalinnak jutnak ... Külső-Szolnok megyében Szajol, Tisza-Püspöki és Várkony birtokrészek egészen, továbbá Pest megyében Pilis, Nyáregyház, Mikebuda birtokrészek egészen, Káva és Bénye puszták egészen, Solt megyében Hügye, Imrefalva, Szentgyörgytelek részek..." (76) A birtoklásért folyó harc azonban ezzel nem zárult le, mert több királyi nemes is saját birtokának akarta megszerezni Tiszapüspökit A birtok megszerzésével próbálkozott Jakabházy János szécsényi hadnagy, testvére Jakabházy Sára, Tassy Mihály és Babay Zsigmond. Jakabházy és Babay a megszerzésért vívott harcban erőszaktól sem riadt vissza. Jakabházy már Halmy Gábor életében is többször, törvénytelenül^ megsarcolta a tiszapüspöki jobbágyokat. Halmy Gábor halála után 1661ben pedig katonasággal fenyegetve a község jobbágyait felrendelte őket magához Szécsénybe azzal a céllal, hogy elismertesse birtokosi jogait.. 50