Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Évszám Búza vékában, Tavaszbúza csomóban Bárány darab 1576 170 véka (13) 120 véka (9) Ш (2) 1577 100 csomó (8) 60 csomó (?) 83 (2) 1579 231 véka (11) 70 véka (8) ? 1580 105 véka (7) 30 véka (?) 70 (1) 1581 90 véka (6) 20 véka (2) 110 (4) 1582 85 véka (7) 20 véka (2) 118 (5) 1583 1597 105 csomó (9) 30 véka (5) 20 véka (2) 80 (4) ? Megjegyzés: zárójelben a termelők száma. Véka: 31,22 liter (pozsonyi véka) 42 liter (debreceni véka) 72,5 liter (váradi véka) A gabonatermelésben a Tóth, Kis, Tury, Tuskós nemzetség jeleskedett. Kis Tamásnak 1579-ben ötvenöt, Tóth Boldizsárnak negyvenöt véka búzája termett. 1582-ben Tury Ferencnek harminc, Tuskós Pálnak húsz, 1583-ban ugyanezeknek harminc-harminc kereszt búzája volt. A birkatenyésztést legeredményesebben a Baka-nemzetség folytatta. Birkanyájaikat valószínűleg a mai Kistanya környékén legeltették, mert az itt elterülő legelőket még a múlt század közepén Bakaferté-jének hívták. Baka Boldizsárnak 1576-ban nyolcvan, 1580-ban hetven, 1582-ben negyven birkája volt. Birkatenyésztéssel foglalkozott még a Tury és Vas nemzetség is. A Vas nemzetség egymás után következő generációinak húsz-harminc birkája volt évenként. A korszak jellemzője hogy az adózást (szolgáltatást) nem robottal teljesítették, hanem pénzben és részben természetben. Magyar földesuraiknak pénzzel tudták le adóikat, melyet a jobbágyoknak kellett elvinni a földesúr által megjelölt kúriába. Ha nem vitték el, akkor a földesúr igyekezett őket megfogni a gyöngyösi vásáron, vagy máshol. A török hűbérúr felé ugyancsak pénzzel adóztak, Sasvár bejnek a császári fejadóval együtt ötven forintot fizettek 1571-ben. Az egyházi tizedet 1548—1563 között 1/3 részben az egri püspöknek 2/3 rfeszben az egri várnak fizették 1563—1589 között az egész tizedet az egri vár illetve a kamara használta. Az egy telkes nemesek ЗУ

2 nagyságú telke után járó tizedet mindig a váci püspök bérelte a bérlemény évi hat forint értéket képviselt. (53) 44