Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)
2. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG MÄSODIK SZAKASZA (1606 —1685) A zsitvatoroki békével, 1606-ban a török hódoltságnak egy minőségileg új szakasza kezdődött. A török a továbbiakban elsősorban csak az adószedéssel törődött. A hódolt vármegyék közigazgatási apparátusa mindinkább kifejlesztette a távolból való igazgatást. A birtoklásban a török-magyar kettős uralom megmaradt, sőt a királyi nemesek mindinkább megszilárdították fennhatóságukat a török területen lévő birtokaikon. Környékünkön Szolnok várát a zsitvatoroki békeszerződés a török kezében hagyta a neki adózó községekkel együtt. Balaszentmiklós 1596ban elpusztult palánkját azonban, jelenleg ismeretlen okból 1657-ig, nem építette újjá a török. A XVII. szd. első fele nem volt alkalmas a környék községeinek gyors fejlődését biztosítani. A törökszentmiklósi Tiszamellék az északról lezúduló királyi, a hódoltató török csapatok és a mindinkább kibontakozó hajdú és kuruc mozgalmak számára ütköző határzóna lett A tizenötéves háború befejezése után újjátelepülő községek újból- és újból elpusztultak. Tiszapüspöki lakossága is minimálisra csökkent a század elejére. 1606-ból való a háború utáni első, előtalálható kamarai tizedjegyzék. A háború előtt jobbágyoktól népes faluban Pestvármegyei János és Jópáli Bálint tizedösszeírók mindössze két tizedköteles jobbágyot írnak össze: Tury Balázs és Márkus János személyében. A községet Balapüspökinek nevezik és pusztateleknek minősítik. (59) A már említett okok miatt a jobbágy porták újranépesedése nagyon lassú volt, erről tanúskodnak a község 1621., 1622. és az 1624. évi kamarai tized jegyzékei. Az 1621. évi összeírásban öt név szerepel: Túry Balázs bíró, Mátyás János, Tury Demeter jobbágyok, Mátyás György és Mészáros Urbán zsellérek. (60) A tizedösszeírások azonban ebben a korban nem tükrözik pontosan a valóságot, mert több esetben előfordul, hogy egyes nemzetségek nevei éveken át nem szerepelnek a jegyzékeken, majd később ismét előbukkannak, így van például a Nagy és Vas nemzetség esetében is, akik már a múlt század végén is lakosok voltak Tiszapüspökiben. Az 1600as évek elején egyszer sem szerepel a nevük a tizedösszeírásokban, 1624 után pedig ismét me jelennek. A községi újbóli kialakulása és megszilárdulása 1620-tól kezdődött^ ettől az időtől ismét bírók vannak a községben, 1622-től anyakönyvet vezetnek a parochián, míg 1643-tól kápolnát kezdtek építeni. A kápolna el is készült, mert Pongrácz György váci püspök pápa számára készített váci egyházmegyei térképén Tiszapüspöki, mint templomos község szerepel. (61) Ettől az időtől a hódoltság végéig a Fáy-birtoktesten hat-nyolc job45