Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)
Az 1597. évi alacsony szám azzal magyarázható, hogy 1596-ban a török pusztítást végzett a vidéken és a lakosság szétfutott. A balaszentmiklósi palánk őrsége ugyanis a mezőkeresztesi csata eredményéről tévesen értesülve a szolnoki várba futott, de előbb felégetett maga után mindent, amit Miksa csapatai használhattak volna. így Miksa seregeinek egy része a Bála folyó partján csak leégett kastélyt talált nyolc ágyúval, valamelyes hadi és élelmiszerrel. Miksa csapatai tovább pusztítottak, a palánk épen maradt részeit lerombolták, az árkokat betömték, az udvar közepén álló tornyot ledöntötték, a közeli falut felgyújtották. (50) Tiszapüspöki is e művelet kapcsán pusztulhatott el 1596-ban, a pusztulás azonban csak a települést érte, mert ugyanazok a nemzetségek laknak a községben 1596. után is ámbár jóval kisebb számban. (51) Az 1597. évi kamarai tized jegyzéken az alábbiak szerepelnek: Tury Mihály bíró, Tury Mátyás, Répás Balázs, Nagy Tamás, Tóth Tamás, Tóth Boldizsár. Közigazgatásilag Tiszapüspöki a magyar alkotmány szerint 1552-1569. között az önálló Külső-Szolnok, majd 1569-től az egyesített Heves és Külső-Szolnok megyébe tartozott. A török közigazgatás szerint a szolnoki szandzsák (megye), balaszentmiklósi nahije-ben (kerületben) a következő helységekkel: „Szolnok, Vezseny, Kecske, Bög-puszta, Várkony, Császár-rét, Bánréve, Szenttamás, Szajol, Martfű, Tiszavarsány, Telekszállás, Kispó, Tinóka (Tenyő?), Derzsi-puszta, Szanda-puszta, Kengyel, Derzsi, Nagypó, Püspöki, Mórickába, Csorba, Mesterszállás, Marjalaka, Üjszállás, Kisturgony, Móricz, Bucsa, Szászberek." (52) A belső közigazgatás rendjét nem változtatta meg a török, a község vezetője ebben az időben is a bíró volt. A bírók közül a már hivatkozott tizedjegyzékek alapján többeket ismerünk. 1580-ban Vas György, 1582-ben Görgei János, 1583-ban Horváth Boldizsár, 1597-ben Tury Mihály volt a községi bíró. Az egyházi közigazgatási hovatartozása vitatott a községnek. A kamarai tized jegyzékek az egyházi közigazgatási hovatartozás megjelölésekor következetesen az Egri Egyházmegye Kishevesi-járásról írnak. Viszont amikor nem a kamaráé volt a tized, azt mindig a váci püspök hajtotta be* és következetesen a Váci Egyházmegye tiszántúli egyházközigazgatási járásba sorolja, a Tiszapüspökitől délre fekvő összes megyei községgel együtt. (53) Gazdasági élet, birtokviszonyok Tiszapüspöki a XVI. szd. második felében török-magyar kettős birtoklás alatt állt. Ami azt jelentette, hogy kétfelé tette szolgálatait: egyrészt a király által kijelölt, királyi hadseregben szolgáló nemes katona felé, másrészt a török hűbérúr felé. A gazdálkodás 12V2 jobbágytelken és 3 l / 2 * A püspöknek, ha valamilyen egyezség másképpen nem szabályozta csak saját egyházmegyéjében volt tizedszedési joga. 41
