Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

«egytelkes nemesi telken folyt. Ez a terület birtokjogilag minden jel sze­rint négy birtoktestet képezett. Egy birtokteste volt az egy telkes neme­seknek ЗУа telek kiterjedésben. Az egytelkes nemesek közül ismerjük "Tassy Pált, Hartányi Jánost, de talán az volt Péter István Sehszuvár szolnoki bej adózója és Görgei János 1528. évi bíró is, akinek a nevét so­hasem találtuk a jobbágynévjegyzékeken. Egy saját használatú birtok­testtel rendelkezett a török is, amelyet 1571-ben Sehszuvár szolnoki bej használt. A jobbágyok és armális nemesek által használt 12V2 telekből *egy-egy birtoktestet birtak még Tíszapüspökiben olyan megyei nemesek, akik nem Tiszapüspökiben laktak, hanem a török által meg nem szállt felvidéki részeken. Az egyik birtoktest királyi jog szerinti birto­kosait hiánytalanul ismerjük. 1556 előtt mikebudai Békés Gáspár -volt a földesúr, ő azonban 1556. körül török fogságba került. Fogsága ide­jére rokonát Tassy Pál egri nemes katonát tette meg birtokai haszonélve­zőjének. 1564. február 26-án — miután valószínűleg reménytelenné vált a fogságból való szabadulása — az egri káptalan előtt jogilag is átenged­te birtokait: Tiszapüspökit, Szajolt, Mikebudát, Dányt, Csattegyházát Tassy Pálnak. (54) Tassy Pál haláláig birt részbirtokkal Tiszapüspökiben, <le mivel utód nélkül halt el jószágai visszaszálltak a szentkoronára. 1583. augusztus 10-én Radéczy István egri püspök a király magyarországi hely­tartója a községet Mikebuda, Dány, Nyáregyháza, Pilis Pest megyei közsé­gekkel nemes Halmy Gábornak és Ráday Gergelynek adományozta. (55) Kalmy Gábor az újvári (Érsek — vagy Aba — ?) erősségben szolgált és a toryiamegyei Méhészen (Méheskén?) valamint a gömörmegyei Uzapa­nyiton voltak kúriái.* Kutassy János esztergomi érsek-királyi helytartó 1597. március 28-án kelt adománylevele szerint Fejér György — Fejér Imre és Békés Anna árvája — és Fejér Mihály** új adományként birtokrészt kapott Tiszapüs­pökiben. Az adománylevélből nem derül ki, hogy melyik birtoktestet és kinek utódaként kapják. A birtokbalépés azonban nem ment simán, mert a tiszapüspöki jobbágyok nem akarták elismerni birtoklási jogaikat. Emi­att Fejér Mihály 1600-ban panasszal fordult a Gömör megyei esküdtszék Ъег. Hat uzapanyiti, egy tamási, egy tótturgonyi és egy miskolci lakost kért fel tanúskodásra, akik esküvel erősítették, hogy tudomásuk van Fe­jér Mihály negyedik éve fenálló szajolpüspöki birtoklásáról. Többen ki­jelentették, hogy tanúi voltak Répás Balázs, Vas Tamás, Mátyás János szajolpüspöki lakosok adófizetésének Uzapanyitban és Debrecenben. A tanúvallomások alapján az esküdtszék Gömör városába idézte 1600 szep­tember 5-én az említett tiszapüspöki jobbágyokat, de azok az esküdtszék előtt sem ismerték el Fejér Mihályt uruknak. Répás Balázs a következő­ket vallotta: nincs tudomása arról, hogy a tiszapüspökiek a Békés nem­zetségnek jobbágyai lettek volna. Tudomása szerint mindig Tassy Pálnak, * PÁL: VPGL: Régi It. Urbarialia I. No. 29. 6. pag. ** Fejér Mihály nagy vitéz ember volt, többször sérült, Szendrő várából járt ki a törökre. Eger eleste után Szécsy főispán zászlóaljához szegő­dött, Balog várában egy zsoldos csapat vezetője lett. 1601-ben Békés Annát veszi feleségül és megkapja Szajolt is. Komáromi-Pettkó 28. old. 42

Next

/
Thumbnails
Contents