Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

A nagybérlők közül a legfejlettebb gazdálkodást Windisch József végezte. Windischnek a fenti bérleményen kívül Szentesen hatszáz katasztrális hold saját földje is volt, Kőbányán pedig nyolcezres állományú sertéshizlaldája. A székes földek miatt állattenyésztésre rendezkedett be. Európa-hírű agár és lótenyészete, valamint magyar fésűs juhászata volt. Birkái piacra elsősorban Törökországban találtak, agarakat pedig Közép-Európa szinte minden országába exportált. A ridegen tartott, W. bélyeggel ellátott, csikóit előszeretettel vásárolta a hadsereg. Dr. Plósz Jenő miniszteri osztálytanácsos — hites lószakértő — véleménye szerint „míg a Windisch-lovak akár húsz évig is elszolgáltak a hadseregben, addig más lovak csak nyolc-tíz évig." A Windisch-féle gazdaság az I. vlághábotfú után, a régi 2700 katasztrális holdról mintegy ezerre zsugorodva, a Farkasdombon állt. Uradalmi ügyintézője Miksa Oszkár, az állatok szakértő kezelője öreg Kézér János, majd fia Antal volt. Az б szakértelmük tette lehetővé a versenyképes törzsek kialakítását. 1920-1936 között a káptalan a kereslet hatására fokozatosan növelte a haszonbérleti díjakat. A legjobb termőképességű ráták bérleti díját 60 kg> búza magyar holdankénti értékről fokozatosan 135 kg. búzára tornázta fel. A fokozódó elégedetlenség hatására 1937-től ennél kisebb „örökhaszonbérleti díjat" határoztak meg. A káptalan birtokállománya elsősorban az 1860. és az 1923. évi földosztások következtében csappant meg, de időnként földeladást is eszközöltek. 1922. július 16-án pl. 60 katasztrális hold földet árvereztek el a templom újjáépítése céljából 5.200.000 koronáért. (362) A birtoklás teljes megszűnése 1945. nyarán következett be, amikor az 1945. évi földosztások során az összes földbirtokát elvesztette a káptalan. Közoktatás, közművelődés 1920-ban négy tanteremben folyt az elemi iskolai oktatás a római katholikus felekezeti iskolában. Az oktatást négy tanerő végezte: Hangya Mihály kántortanító, Ligethy István, Molnár Mihály tanítók és Pataky Károlyné Bergman Lujza tanítónő. Az azonos évfolyamú fiúk és lányok közös osztályokba jártak, volt I., П., III., osztály és IV-VI. összevont osztály. 1922 áprilisban a IV. osztály is önállósult, ugyanis Body József erdélyi származású tanító személyében egy államsegélyes* tanerőt kapott az iskola. Mivel az iskolában nem volt ötödik tanterem, az új osztály tanítása az óvoda kisebb termében történt egészen 1938-ig. (363> A háború után nehezen indult a tanítás, az iskola bútorzatát a román csapatok tönkretették, de nehézség mutatkozott a gyermekek ruházkodásában is. Tavasztól őszig pedig nagy volt az iskolai hiányzások aránya. Fincziczky plébános 1922. május 23-án az Elöljáróság segítségét kérte a hiányzások miatt. Beszámolója szerint az I. osztályban a százharmincnégy tanuló közül rendszeresen hiányzott hatvan-hetven, a II. * 1920 után nagy problémát jelentett az elcsatolt területekről Magyarországra költözött értelmiségiek elhelyezése. így fordulhatott elő, hogy egy felekezeti iskolában állami fizetésű tanító tanítson. Í6T