Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

község és a környék lakossága is hozzájárult adakozásokkal. A Szatmári Székeskáptalan pedig 60 katasztrális hold szántóföldet árverezett el saját birtokából 1922. július 16-án 5.200.000 koronáért, amit szintén a templom újjáépítésére fordított. (327) Ebben az időben sokat javult a község közlekedési kapcsolata is a környékkel. 1925-ben a Barsy és társa részvénytársaság motoros hajóközlekedést indít (328) Tiszasüly-Szolnok között és a községben is létesít kikötőt. 1930-ban pedig a közben megalakult Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság augusztus 1-én megindítja (329) a TiszafüredSzolnoki teherhajójáratot és a kikötőt a községgel közösen üzemelteti. 1928-ban versenytárgyalást hirdet a község a villanyvilágítás bevezetésére is, a kivitel a nagy költségek miatt elmarad. A Népjóléti Minisztérium engedélyévével 1930. április első napjaiban nyílt meg a községben az első gyógyszertár Hercegh Imre vezetésével. (330) A harmincas évek második felében nagy aktivitást fejtett ki az egyház. Az akció már 1937-ben megkezdődött azzal, hogy Kriston Endre egri segédpüspök Frind Jenő pápai kamarással június 5-én hatszáz községbelit bérmált meg. (331) 1933-ban a sorozat a „kettős szentévvel"* folytatódott, amikor országszerte ünnepségeket rendeztek a kereszténység felvételének 1000. évfordulója alkalmából. Tiszapüspökiek is nagyszámban mentek át Szajolba, hogy résztvegyenek azon az ünnepségen, amelyet a vasútállomáson rendeztek a „Szent Jobb" áthaladása alkalmával. Különösen igyekeztek távoltartani az ifjúságot a forradalmi szellemtől, ennek keretében országosan igyekeztek katholikus ifjúsági egyesületekbe tömöríteni a fiatalságot. Ennek első lépése volt Tiszapüspökiben 1938. május 1-én a „KALOT" helyi szervezetének megalakítása, amikor huszonkilenc legényt avattak fel. Az avatást Vieser József helybeli esperes ,Vágújhelyi Gyula káplán, valamint Lóczy Lajos szajoli plébános végezte. Ezután minden évben nagy ünnepélyességgel történt az új tagok felvétele. A mindinkább érezhető feszültség és elégedetlenség leszerelésére a legnagyobb erőfeszítést az egyház Tiszapüspökiben 1940 márciusában tette, egy EMSZO gyűlésen. Az iskola udvar)án nagyszámú résztvevő előtt többen is igyekeztek bizonyítani, hogy az EMSZO „munkához és kenyérhez juttatta a dolgozókat". Az ünnepség főszónoka Dr. Csömöz Gáspár Szolnok-Újvárosi lelkész volt, aki kijelentette, hogy a „munkáskérdés megoldása csak az EMSZO keretében lehetséges, a bukott világmegváltók erre nem alkalmasak." Utána pedig még az EMSZO szolnoki titkára beszélt, kijelentvén, hogy „nem politizálni hanem cselekedni kell." A harmadik felszólaló Szilvási József mezőgazdasági munkás volt, aki még őszintébben beszélt és hosszasan ecsetelte, hogyan „fér meg Krisztus és a munkás egymással." (332) * A kettős szentév azt jelentette, hogy 1938-ban volt a keresztény vallás felvételének 1000. évfordulója és Budapesten rendezték az Eucharisztikus Világkongresszust. 153.