Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

község és a környék lakossága is hozzájárult adakozásokkal. A Szatmári Székeskáptalan pedig 60 katasztrális hold szántóföldet árverezett el sa­ját birtokából 1922. július 16-án 5.200.000 koronáért, amit szintén a templom újjáépítésére fordított. (327) Ebben az időben sokat javult a község közlekedési kapcsolata is a kör­nyékkel. 1925-ben a Barsy és társa részvénytársaság motoros hajóköz­lekedést indít (328) Tiszasüly-Szolnok között és a községben is létesít ki­kötőt. 1930-ban pedig a közben megalakult Magyar Folyam és Tenger­hajózási Részvénytársaság augusztus 1-én megindítja (329) a Tiszafüred­Szolnoki teherhajójáratot és a kikötőt a községgel közösen üzemelteti. 1928-ban versenytárgyalást hirdet a község a villanyvilágítás bevezeté­sére is, a kivitel a nagy költségek miatt elmarad. A Népjóléti Miniszté­rium engedélyévével 1930. április első napjaiban nyílt meg a községben az első gyógyszertár Hercegh Imre vezetésével. (330) A harmincas évek második felében nagy aktivitást fejtett ki az egy­ház. Az akció már 1937-ben megkezdődött azzal, hogy Kriston Endre egri segédpüspök Frind Jenő pápai kamarással június 5-én hatszáz köz­ségbelit bérmált meg. (331) 1933-ban a sorozat a „kettős szentévvel"* folytatódott, amikor országszerte ünnepségeket rendeztek a keresztény­ség felvételének 1000. évfordulója alkalmából. Tiszapüspökiek is nagy­számban mentek át Szajolba, hogy résztvegyenek azon az ünnepségen, amelyet a vasútállomáson rendeztek a „Szent Jobb" áthaladása alkal­mával. Különösen igyekeztek távoltartani az ifjúságot a forradalmi szellem­től, ennek keretében országosan igyekeztek katholikus ifjúsági egyesü­letekbe tömöríteni a fiatalságot. Ennek első lépése volt Tiszapüspökiben 1938. május 1-én a „KALOT" helyi szervezetének megalakítása, amikor huszonkilenc legényt avattak fel. Az avatást Vieser József helybeli es­peres ,Vágújhelyi Gyula káplán, valamint Lóczy Lajos szajoli plébános végezte. Ezután minden évben nagy ünnepélyességgel történt az új ta­gok felvétele. A mindinkább érezhető feszültség és elégedetlenség leszerelésére a legnagyobb erőfeszítést az egyház Tiszapüspökiben 1940 márciusában tette, egy EMSZO gyűlésen. Az iskola udvar)án nagyszámú résztvevő előtt többen is igyekeztek bizonyítani, hogy az EMSZO „munkához és kenyérhez juttatta a dolgozókat". Az ünnepség főszónoka Dr. Csömöz Gáspár Szolnok-Újvárosi lelkész volt, aki kijelentette, hogy a „mun­káskérdés megoldása csak az EMSZO keretében lehetséges, a bukott vi­lágmegváltók erre nem alkalmasak." Utána pedig még az EMSZO szolnoki titkára beszélt, kijelentvén, hogy „nem politizálni hanem cse­lekedni kell." A harmadik felszólaló Szilvási József mezőgazdasági munkás volt, aki még őszintébben beszélt és hosszasan ecsetelte, hogyan „fér meg Krisztus és a munkás egymással." (332) * A kettős szentév azt jelentette, hogy 1938-ban volt a keresztény vallás felvételének 1000. évfordulója és Budapesten rendezték az Eucharisz­tikus Világkongresszust. 153.

Next

/
Thumbnails
Contents