Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

lasztották meg országgyűlési képviselőnek, A kormánypárt nem tudta elviselni a vereséget és választási manőverrel még kétszer megismételtette a választást, de a választók minden nyomás ellenére kitartottak. A másodszori ismétlés 1905. december 17-én történt, amelyet alaposan „előkészítettek" a kormánypártiak. Szolnokról és Ceglédről még több száz főnyi karhatalmat is kirendeltek a „zavartalanság" biztosítására. Miután; a karhatalom nyomást akart gyakorolni a választókra, összetűzések alakultak ki, a választók azonban nem ijedtek meg, harmadszor is Somogyit választották országgyűlési képviselőnek. (282) A nép elégedetlenségét a kormány csak a nacionalizmus felszításával és a háborús készülődéssel tudta levezetni. E téren az első lépés 1908 októberében Bosznia és Hercegovina annexiója volt. A nacionalizmus hatásos fegyvernek bizonyult,, ennek érdekében még a baloldal egyes rétegei is hajlandók voltak harcukat felfüggeszteni. Tiszapüspökiben az 1910-ben alakult „Földmunkások és kisgazdák országos szövetsége" helyi fiókja 1914-ben ennek hatására be is szüntette működését (283) A világháború kitörése után minden figyelem a harcok felé fordult, a belső fejlődés lelassult. A község színejava, a lakosság 10%-a, vett részt az I. világháború harcaiban. A bevonultak a 29. honvéd és a 29. népfelkelő gyalogezrerd, valamint a 68. jászkun közös gyalogezred soraiban küzdöttek. (284)* A háborús terhek kezdetben elviselhetők voltak, különösen) amíg a harcterekről győzelmi jelentések érkeztek. A lakosság hadikölcsönkötvények vásárlásával és a Vörös Kereszt részére adományozott összegekkel. igyekezett hozzájárulni a háborús költségekhez és bízott a győzelemben. 1914 decemberében a tiszapüspökiek jelentős pénzadományt juttattak el a Törökszentmiklósi Vörös Kereszthez. 1915-ben azonban váratlanul komolyra fordult a helyzet és áprilistól szeptemberig egymásután érkeztek, a harcterekről a gyógyulásra váró sebesültek. Czakó Lőrinc, Nagy Bálint

r Szabó János, Péter Kálmán, Polyák András, Tóvizi János, Hamar István, Szekeres János, Polyák Menyhért, Magyar Károly, Druga Mihály, Hajnal István és még más közhonvédek, valamint Tompa István káplár szerepeltek a sérültek listáján Tiszapüspökiből. (285) A sok sebesült és fogságbaesett katona láttára, mindenki előtt nyilvánvalóvá lett, hogy nem győzelmi sétáról, hanem kegyetlen háborúról van szó. így az ország vezetői által kezdetben копщ^йпек feltüntetett háború kezdett komoly teherként nehezedni a hátországrla is. Súlyosbodott a helyzet 1916-ban, amikor a románok Erdélyre támadtak. Ekkor újabb terheket kellett vállalni a tiszapüspökieknek is, Erdély részleges kiürítésekor ugyanis 190 menekültet fogadott be a község. A menekültek főleg Háromszék megyéből, a Csik megyei Csíkszeredáról és a Hunyad megyei Szászvárosból érkeztek 1916 szeptemberében. Ez rendkívül megnehezítette a közellátási, mert már eddig is szűkös volt a helyzet: petróleum, tüzelő és bizonyos élelmiszerekből hiányt szenvedett a lakosság. 1918-ra azután jelentősen megcsappantak a község erőforrásai, a szűk termés mi— * A 29. honvéd és a 29. népfelkelő gyalogezred honi elhelyezési körlete Budapest-Kelenföldön, a 68. jászkun közös gyalogezredé pedig Szolnokon, majd 1915-1918 között Prágában volt. 137