Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

források: KSH; Népszámlálás 1900. Népmozg. 190. old., 1910. 188. old.

f 1920. 88. old. Schem. Agriensis, 1903., 1906. 79. old., 1909., 1912., 1916., 1917. mind 80. old. A tanya világ fejlődése megtorpant, ingadozó lélekszámmal fokozatosan csökkenő tendenciát mutatott. Különösen feltűnő a Farkasdomb visszaesése, amelyen a lakók száma ezen időtől sohasem emelkedetli a kettőszáz fölé. Kisebb mértékben ez volt tapasztalható a Borzháton is. Tanyastatisztika: Évszám Farkasdomb Borzhát Egyéb szétszórt összes tanyák lakóinak száma 1901 131 82 32 245 1903 138 55 85 275 1907 131 72 87 290 1908 69 77 141 287 1909 102 117 43 262 1911 123 145 56 323 1916 169 82 84 335 1919 164 60 64 288 Források: Schem. Agriensis, 1901. 78. old., 1903., 1907., 1908. mind 79. old., 1909., 1911., 1916., 1919. mind 80. old. Az 1900. évről rendelkezünk egy teljes részletezésű tanyafelsorolással, amely szerint ekkor a következő tanyákon éltek tanyai lakók: a Bánom tanyán hét, a Borzháton huszonnyolc, a Háromsági tanyákon kilenc, a Kásáséri tanyákon kilenc, a Rágóparton huszonegy, a Felsőföldön tizenegy, a Farkasdombon száztíz, a Décseparton hét, a Csikostói tanyákon harminckettő, összesen kettőszázkilencvenkilenc tanyai lakos. (275) A község belélete A lakóházak megépülése mellett ebben az időben valósultak meg más kisebb-nagyobb jelentőségű kommunális építkezések. A század első éveiben állami erőből épült a Budapest-Máramaros-szigeti országos főútvonalnak a község határát átszelő része. Társulati erőből megépítették 1914-ben — július 31-én kezdték — a Peteszigeti gátat, amely a sárnyaki földeket kettészelve „mentett"-r,e és „mentetlen"-re osztotta. (276) 1910Ъеп ugyancsak állami erőből megépítették a Törökszentmiklós-Tiszapüspöki közötti törvényhatósági utat (277), ezzel Tiszapüspöki bekapcsolódott az ország közúti vérkeringésébe. Ebből a munkából, mai kifejezéssel élve, jelentős társadalmi munkával vették ki részüket a község lakói. Az eredeti terv szerint ugyanis csak a községházáig akarták megépíteni, az elöljáróság azonban kérte a meghosszabítását a Hangya-szövetkezetig. A Szolnoki Építészeti Hivatal ezt csak úgy vállalta el, ha a többlet földmunkát a község maga végzi el. Ez megtörtént részben a község saját költségén, részben közmunkával. 135