Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

ban nincsenek a fennálló törvényekkel és az állam érdekeivel ellentétes dolgok, sürgősen megerősíti. (234)* Közigazgatás Az abszolutizmus korában több ízben változott a közigazgatási hovatartozás. 1851. január l-ig az egri császári kerülethez tartozó Heves és Külső-Szolnok megyébe, 1854-ig a Szolnok császári megye törökszentmiklósi kerületbe tartozott Tiszapüspöki. 1854-1860 között átkerült a község a szolnoki kerületbe Szolnok, Törökszentmiklós, Besenyszög, Tószeg, Tiszavárkony, Tiszavezseny, Kőtelek, Nagykörű, Szajol és Pusztasüly helységekkel együtt. (235) 1860. október 20-án visszaállt az alkotmányos megyei beosztás. Ezentúl ismét Heves és Külső-Szolnok vármegye Tisza-járásába, majd 18721876 között az Alsó-Tiszajárásba tartozott Tiszapüspöki. (236) Az AlsóTiszajárás községei: Alattyán, Besenszög, Kőtelek Nagykörű, Szolnok, Szajol, Szentivány, Tiszasüly és Tiszapüspöki. 1876-ban a Tisza Kálmán-féle megyerendezés lényeges változást hozott a község megyei hovatartozásában. Megszüntette a Külső-Szolnok elnevezést, az idetartozó részeket leválasztotta Heves megyétől és egyesítve a Jászkun Kapitánysággal, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye néven új egységet hozott létre. A területi beosztás szerint Tiszapüspöki a Tiszai-közép járásba osztatott be a következő községekkel: „Bura, TiszdBő, Fegyvernek, Roff, Török-Szent-Miklós, Tisza-Püspöki, Szajol községek. Akolhát, Bála, Gyenda, Kengyel, Szakállas, Taskony, Szenttamás, Tenyő, Derzsigát puszták." (237) A járás székhelye Tiszaroff volt, mint a volt Heves és Külső-Szolnok vármegyében. A község belső közigazgatása. A szabadságharc után alapvető változás állt be a község vezetésében, a bíró jogköre eltolódott a főjegyző javára. Különösen elősegítette ezt a folyamatot az 1859. évi császári nyilt parancs, amely a község ügyeit a községi főnök (főjegyző) és a vezetése alatt működő elöljáróság kezébe tette le. 1860. kétszeresen nevezetes volt a községi közigazgatás történetében. Ez évben új községháza épült. A költséget erre úgy állították elő, hogy a község eladta az 1854. évi államkölcsönét; valamint a Szatmári Székeskáptalan hozzájárult, hogy bizonyos nagyságú legelőt feltörjenek és annak termését a kiadásokra lehessen fordítani. A másik nevezetesség az volt, hogy végetérvén az abszolutista közigazgatás új községi törvények léptek életbe. Ezen törvények alapján Tiszapüspökiben 1860. decemberben választottak először elöljáróságot a következők személyében: bíró Telek János, tör vény bíró Kozák Miháy, jegyző Kis Imre, községi hadnagy Vincze András, továbbá tizenkettő esküdt. (238) * A mozgalom további sorsáról semilyen adatokat nem sikerült szereznünk. 116