Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Az 1871: XVIII. te. újabb községi törvényeket léptetett életbe, többek között rendezte a községek státusát is. Az új törvény szerint a község önkormányzati jogát képviselőtestület által gyakorolja. A képviselőtestület tagjainak száma Tiszapüspökiben harminc volt, akikből 50% a legtöbb állami adót fizetők közül került ki választás nékül, 50%-át pedig a nép választotta. A képviselőtestület tagjait 50-50%-ban háromévenként, 6 évi időtartamra választották. Az XVIII. te. 64. §. szerint a nagyközség elöljárósága a következőkből állt: bíró, biróhelyettes, négy tanácsbeli, pénztáros, jegyző, közgyám, orvos. Ezek közül a jegyzőt és az orvost élete végéig választották, a többieket három évre. Tiszapüspöki nagyközséggé a belügyminiszter engedélyező döntése alapján, az 1872. május 25-én megalkotott községi szabályrendelet alapján 1872 novemberben vált, amikor az új törvény szerinti rendezést választásokkal megvalósították. A lezajlott első nagyközségi választásokon bírónak Polgár Imre addigi bírót, törvénybírónak Tóvizi Imrét, tanácsosoknak Vincze Jánost, Telek Jánost, Magyar Albertet» Polyák Andrást és Kozák Mihályt választották meg. Választottak ezenkívül tizenöt „bizottmányi tagot" öt póttaggal, de ugyanennyi bizottmány! tag került ki a legtöbb adót fizetőkből. A községi elöljáróság a bizottmány utasításai szerint járt el. A megválasztott tisztségviselőket nem a lelkész, hanem a járási szolgabíró eskette fel. Az új törvény egyébként a választások előtt a kijelölést tette lehetőA képviselőtestület minden elöljárói állásra három-három főt kijelölhetett — kivéve a főjegyzői állást — akik közül a nagyközönség választhatott. A főjegyzői állásra a szolgabíró pályázatot hirdetett és a pályázók közül a képviselőtestület választott. (239) A választások eredményeként csupán a törvény által megengedett orvosi állást nem; töltötték be. 1890-ig ugyanis a község orvosi teendőit a járási orvos látta el mint körorvos Törökszentmiklósról. (240) 1886-ban a XXII. te* újból szabályozta a községi közigazgatás rendjét. Lényege az volt, hogy egyrészt még jobban kiépítette az állami irányítást, másrészt némileg demokratikusabb vonásokkal gazdagította. Főként a íőjegyző hatáskörét csökkentette, azzal hogy az alapvető kérdésekben a döntést a községi „választott" képviselőtestületre bízta. Ez azonban lényegében megmaradt látszatdemokratizmusnak, mert a húsz tagú (241) képviselőtestületnek a fele továbbra is a legtöbb adót fizetők sorából került ki. Az 1886. évi XXII. te. szerint a község vezető tisztségviselői a következők voltak: . 20 tagú képviselőtestület: ebből 10 virilista (10 leggazdagabb) 10 választott Funkciója: megválasztja az elöljárókat, beszámoltatja az elöljárókat, dönt alapvető kérdésekben. * Az 1886. XXII. te. által szabályozott községi közigazgatási rend — kisebb-nagyobb módosításokkal — 1944-ig érvényben volt. 117