Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

21-én zajlott le. Reggel hét órakor Tombor András helybeli polgár udvarán — ideiglenesen felállított sátorban — Kutas Bálint törökszentmiklósi református lelkész tartotta az istentiszteletet. Az áttérteken kívül katholikusok is megjelentek. (231) A kántorválasztással kapcsolatos események az ösztönös szocialisták első nyílt fellépése volt, nem önálló szervezeti keretben. Az 1896. évi választások kapcsán azonban rohamosan kibontakozott tevékenységük. A törökszentmiklósi választókerület „Függetlenségi és 48-as párt"-ja július 26-án népes értekezleten bontotta ki választási harci zászlaját dr. Krasznay Ferenc budapesti ügyvéd nevével. Az ünnepségen tekintélyes számú küldöttel vettek részt a tiszapüspökiek is, ahol határozatot hoztak a községi szervezetek megalakítására. Fontos momentumként kell megemlíteni, hogy a résztvevők nagy helyeslése mellett az „elvtárs" megszólítást alkalmazták. (233) A határozat nyomán Tiszapüspökiben a „48-as függetlenségi és baloldali párt" helyi szervezete augusztus 6-án alakult meg. AZ alakulásra Fülöp Imre „előkelő" gazdaember házánál gyűltek össze, ahol jelen voltak a törökszentmiklósi szervezet képviselői is Nagy Gergely ési Szilágyi Sándor személyében. Helyi vezetőknek a következőket választották meg: elnök Szabó Sándor,* alelnök Fülöp Imre, jegyző Telek János, pénztáros Magyar Károly és választottak 12 választmányi tagot. Az új robbanás ezután következett be, a belügyminiszter ugyanis a helyi elöljáróság ill. főispán véleménye alapján, nem hagyta jóvá felterjesztett működési alapszabályukat. Ennek hatására augusztus 16-án rendkívüli közgyűlést tartottak, a közgyűlésen elhatározták, hogy nem nyugszanak bele az elutasításba. A belenyugvás ugyanis alkalmat adna „olyan mende-monda terjesztésére, hogy ők valamiféle társadalmat és közrendet felforgató célkitűzéseket kívánnak megvalósítani." A rendkívüli közgyűlésen utasították Szabó István református rektor választmányi tagot* hogy valamelyik megyei, vagy országos lapban nyilatkozzék.** Tájékoztassa az ország közvéleményét helyesen a tiszapüspöki állapotokról, továbbá gondoskodjék arról, hogy a belügyminiszter informáltassék a szervezet célkitűzéseiről. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor az ügy kemljön az országgyűlés elé interpellációként és bizonyíttassék be, hogy ők nem „felforgatók". Ugyanekkor Szabó Istvánt megválasztották örökös tiszteletbeli elnöküknek. (233) Szabó István elnök intézkedése nyomán szeptember 4-én tizenkét tagú tiszapüspöki küldöttség utazott Budapestre, hogy felvilágosítsa a belügyminiszter urat az alispáni állítások tarthatatlanságáról. Szabó Istvánt még aznap délután személyesen fogadta a belügyminiszter és megígérte, hogy személyesen fogja átnézni az alapszabályt. Amennyiben ab* Szabó Sándor a törökszentmikósi református iskola rektora volt. A megválasztottak közül egyedül б nem lakott Tiszapüspökiben. ** A nyilatkozatot nem találtuk meg. 115