Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

1883-ban katonai tétíképészek folytattak felmérést. Gustav Fissinger főhadnagy a 7. tábori tüzérezredből immár a harmadik katonai felmérés munkálataival gazdagította a kor gazdag térképanyagát. (224) 1888-ban a megpróbáltatások sora nem akarván megszakadni, a XIX. század legnagyobb árvize szakadt a Tiszavölgyére. Már a téli havazások sejtetni engedték a bajt, amely valóban be is következett. Sarudnál és Tiszabőnél gátszakadás következett be, elöntötte a víz Besenyszög, Ti-» szabő, Kőtelek, Nagykörű, Fegyvernek, Kenderes határait, míg a belterületek a hirtelen emelt körgátakkai megmenekültek. Tiszapüspökinél 88,79 méter tengerszintfeletti magassággal tetőzött a víz, amely minden addigit túlhaladott, de a határba nem jutott el a szennyes ár. Nagy volt ugyan a veszély, mert Fegyvernek felől a víz már bejutott a törökszentmiklósi határba — emiatt Tiszapüspöki és Szajol kiürítésre készen állt — de a kormány a megindult apadás miatt megengedte, hogy Tölíökszentmiklós töltéssel védje magát, így megmenekült Tiszapüspöki és Szajol is. (225) Az árvíz után 1891-ben a gátak egy méter emelést kap-} tak az 1881. évi árvíz szintje fölé és ettől az időtől viszonylagos biztonságba került a község 3749 katasztrális hold 1353 négyszögöl kiterjedésű árterülete. (226) A község politikai arculata. Már a szabadságharccal foglalkozó fejezetben említettük, hogy nemzetőrök összeírásánál az összeíró körzetben két község akadt: Törökszentmiklós és Tiszapüspöki, ahol az összeírásnál figyelembevehetők mind önként jelentkeztek katonai szolgálatra. В tény kitűnően jellemezte a lakosság olthatatlan szabadságvágyát, amely a szabadságharc bukása után csupán passzív ellenállásban mutatkozhatott meg. A politikai alapállás lényege az volt, hogy mindvégig megmaradtak az 1848-as alapon, nem fogadták el a kiegyezést sémi.* A Bach-korszak önkényuralmának végén, 1861-ben nyilvánult meg tettekben is először a lakosság szembenállása az osztrák elnyomással, amikoris megtagadták a császári adó fizetését. Arra való hivatkozással, hogy 1860. évtől — az októberi diploma** alapján — csak az újból működő országgyűlésnek van joga adót megszavazni, aj császár adókövetelését alkotmányellenesnek nyilvánították. Az adó megfizetését úgy az első, mint a második negyedévben megtagadták és csak akkor fizették meg, mikor a császár katonai foglalással erőszakot alkalmazott. 1861. július 23-án huszonnégy vértes lovas és nyolcvan Deutschmeister-gyalog ezredbeli katona jelent meg a községben, egy gyalog ésj egy lovas főhadnaggyal. A parochiális lakban Rocsinszky lovas-főhadnagy két közemberrel szállásolt be, míg a többek a lakosok házaiba. Másnap * A kiegyezés után 1867. október 9-én, rövid időre felfüggesztették egész Heves és Külső-Szolnok vármegye autonómiáját ezen politikai álláspont miatt. ;** A Ferenc József császár által 1860-ban kiadott Októberi Diploma többek között visszaállította a megyék autonómiáját. Sőt 1861-ben hosszú idő után összehívták az országgyűlést. A magyar alkotmány .szerint pedig csak az országgyűlésnek volt adómegszavazási joga. 113