Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

lésekből jó ha a búza egynegyede megmaradt. Ez annál szomorúbb volt, mert az itteni búzatermésnél ezévben még a Bánátban sem voltak jobbak, mivel az árvizektől előző években mentesített földön először vetették. A község szerencséje csupán az volt, hogy az eddigi szántóföldeket károsodás nem érte. (216) 1860. április 15-én ismét nagy veszélyben volt a falu. A Tisza Fegyverneknél áttörte a gátat és befolyt a Törökszentmiklós-Debreceni vasúti töltésig. Törötkszentmiklóst és Tiszapüspökit* csak úgy lehetett megmenteni, hogy átvágták a vasúti töltést és egy régi Tiszamederben Mezőtúr felé vezették el a vizet. (217)* 1861-ben újból térképészek mérték a határt, ekkor folytak a második katonai felvétel munkálatai. (218) 1864. február 15-én további jelentős munka indult a Tisza szabályozására. Megkezdődött a tiszai un. 75. sz. átmetszés, amely a Nagyszöget, a Décsefoktól kiindulva Fokoru-pusztáig, átvágja. A munka a mélyítést kivéve elkészült még az év tavaszán, ezáltal a Nagyszög északi része szigetté vált. (219) 1873-ban Heves és Külső-Szolnok megyében — de az országban is — heves kolerajárvány uralkodott. Tiszapüspökibe is eljutott a mirigyes nyavalya, de nagyobb pusztítást nem tett. Sokan megbetegedtek ugyan, de gondos kezelésben részesülvén kigyógyultak. Június 6-tól augusztus végéig mintegy tizennyolcan haltak meg. Az anyaegyház területén öszszesen hatvan halott volt, Bálán nyolc, Száj ólban harmincnégy lakos pusztult el. Hogy milyen nagy volt a veszély azt a következő adatok bizonyítják: Mezőtúron három hét alatt 900, Törökszentmiklóson 300 lakos halt meg. (220) A következő években további árvizek veszélyeztették a községet, de «em az 1879. évi 87, 18 méter tengerszintfeletti magasságú víz, sem az 1881. évi csúcsmagasságú víz nem tudott kitörni, a gátak ekkor már jól állták az ostromot. Hozzájárult a szerencsés kimenetelhez az is, hogy 1879-1881 között beépítettek a gátakba újólag 259.092 köbméter földet, magasítás és lejtőbővítés címén. Ekkor fejeződött be a gátak teljes megépítése. (22) 1881-ben nagyszabású térképezés folyt Tiszapüspökiben. Szikszay Elek segédmérnök végzett kataszteri felmérést, amelynek eredményeképpen nagyon szép kéziratos térkép készült a határról. (222) E térképet helyesbítette helyszíni munkával 1897-ben Simonyi Gyula mérnök. Ugyanezen évben felméréseket végzett a Tisza mentén a Szolnoki Folyammérnöki Hivatal, amelynek következménye négy igen szép és részletes kéziratos térkép lett. Az egyiken a tiszapüspöki Tiszaszakasz helyrajza, a másikon a Püspöki és Bála közötti töltésközi szorulatok helyrajza, a harmadikon a Tisza keresztszelvénye található. Mojsijovics "Vilmos főmérnök pedig a Tisza hosszszelvényéről készített térképet az 1881. évi árvízszinttel. (223) * Szapárfalun, Törökszentmiklóstól keletre már pusztított az árvíz. A Pityókánál a nagy szél miatt alig lehetett megtartani a gátat. 112