Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
Az I. ^-'i-f 0 sására példának a gyümölcsfák nagy pénteki atagrázását hozhatjuk fel» melynél az inditék határozottan gazdasági eredetű, az- akciónak; azonban az objektiv valósággal nincsen kapcsolata»; s igy nam is befolyásolhatta az gyümölcstermést.. kz I., *»ür & képletre példának hozhatjuk a rábojtöléa szokását, amikor Tal aki. haragosát igy kívánja megrontani.Az inditék itt társadalmi természetű., /melybe egyéni motívumok is bekapcsolódhatnak»/ s a lefolytatott akciá végén nem keletkezett valamely produktum, az akció nem járt eredménnyel irreális volta miatt. Az irreális akció esetén a tevékenység szerkezete tehát egyszerű : csupán egy viszonylat alakul ki« az ispiráció ás az akció viszonya, 3onyolültabb azonban a helyzet reális akció esetén, mert itt három elem / I-A-P / kapcsolata áll fenn. áppen azért itt lépésrőllépésre kell haladnunk. SISbb meg keli vizsgálnunk az akció és a produktum viszonyát, majd ennek ismeretében összefüggésbe kell hoznunk az egészet az isnpiráciőval. Egyik legnagyobb problémát az akció és a produktum határának, viszonyának a megállapítása jelenti. A tárgyi produktum és az akció egymástól könnyen elválasztható, mert az akció folyamat , mig maga a tárgy egy lezárt, bafe.jezett statikus és anyagiasult jelleget hordozó produktum» Bár a tárgyhoz kapcsolódik közvetlenül akció, hiszen az hozza létre, az mozgatja, de a határ mégis éles közöttük, jól elválnak egymástól. akció "^js» anyagi produktum Az akció és a szellemi produktum már nehezebben határolható el egymástól.,Nézzük a. leglezártabb szellemi produktumok egyikét r a műalkotást. A népdalról, balladáról, vagy maserSl elmondhatjuk-e, hogy a tárgyakhoz hasonló lezártsággal, bef e ,-; s zettséggel , rendel kéznek, azaz valóban produktummal van*« dolgunk ? Á paraszti kultúrában a szellemi produktumok sohasem jelentkeznek készen, l e Tártán, Egy mesében éppen maga a zesélés mint folyamat a lényeges.. ..~
