Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
inspiráció tatására létre„jön az. akció» de ez. nem zárul produktummal,, hanem mind a hallgatóság« mind a mesélő' számára maga az akció az abban való részvétel a fontos. A lezártság, befejazottség még a határozottabb formát öltő műfajoknál sincs meg. Ez a befejezettség valójában csak a gyűjtő» kutató jegyzetfüzetében jelentkezik egyedül, A hallgatók számára csak az inspirációk hatására meg-megújuló akció létezik. De hivatkozhatunk a gyermekjátékokra is, ahol bár létrejön hlzanyos tárgyi produktum /szekér« ökör, villa, baba, stb./ a ,1áték csak addig tart, mig elkészítik. A továbbiakban a gyermek számára a kész játék már nem lényeges, csak akkor, ha azt ujabb olyan akcióba vonja be, ahol egy egészen más folyamat kezdődik» melynél a tárgy az uj tevékenységi folyamaton belül uj akció inspirálójává vált. Egyazon tevékenységi cikluson belül viszont ez naa ismétlődhet. Ezért mondhatjuk» hogy a játék célja az akcióban való részvétel és nem valamely határozott produktum elkészitése, s továbbá, hogy ebben a vonatkozásban a szellemi produktum azonos magával az akcióval, maga a -produktum is akció, a kettő nem válik el egymástói. akció ==== akció Heg kell jegyeznünk, hogy a vázolt relációban elképzelhető olyan szellemi termék, amely teljesen lezárt» befejezett, melynek formája határozott. Például egy régi, de már nem alkalmazott gazdálkodási metódus ismerete, /nyomásos gazdálkodás, a gazdasági indítékú tevékenységi kör területéről,/ vagy egy korábban élt szokás tudása /lányos napok a hét napjai között»tilalmakkal, a társadalmi inditéku tevékenységi kör területéről./ A néprajzi gyűjtő ezekkelj mint a passziv tudásanyagba tartozó elemekkel találkozik, s azokat fel kell jegyeznie, jóllehet a közösség szempontjából jelentőségüket már elveszítették. Ha egy-egy alkalommal a közösség fel is eleveniti azokat, már más folyamat részeként, más tevékenységi sorba kapcsolódva jelentkeznek. Pl. az eredetileg gazdasági inspiráció hatására létrejött nyomásos rendszert akkor már nem gazdasági, hanem társadalmi Inspiráció ihleti, amikor egy-egy összejövetel .en f - 88 -
