Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

zi szemléletnek meg halvány nyomaival sem találkozunk. Ahhoz, hogy valamennyire is tiszta képet nyerjünk, valamilyen szempontból egységesítenünk kell az eddigi szétszórt eredményeket, meg kell vonnunk a határokat, s ezzel meg kell inditanunk egy tisztázódási folyamatot. A még mindig kevésnek, szerfelett sokirányúnak mondható kutatások egy mederbe terelése nem könnyű és mindenképpen kockázatos feladat. Fennáll annak a veszélye, hogy komoly hibát vétünk, több a kutatás eddigi jellegéből következően üresen hagyott területet helytelenül Ítélünk meg, nem sikerül a szakadékot áthidalni. A tisztázódási folyamat meginditása azonban elkerülhetetlen. E hálátlan utón jelenti az egyik első lépést az alábbi tanulmány, számolva a buktatókkal, bizonytalansággal. E lépéshez a fogódzót közel tiz éves társadalommal való foglalkozás gyakorlati tapasztalatai adják. A bevezető sorokat egyúttal szeretnénk felhasználni munkánk szerkezetének és alapelveinek ismertetésére , világosabbá téve ezzel mondanivalónkat. A munka a magyar néprajz.állapotából indul ki és a magyar néprajz számára kivánja meghatározni a társadalom néprajz fogalmát egy sajátos nézőpontból. A tárgyalás során ezért mindig a magyar kutatások eddigi eredményeire támaszkodik és az egyetemes néprajzi irányokat, törekvéseket is csak annyiban veszi figyelembe, amennyiben azok a magyar'néprajz gyakorlatába felszívódtak, s komolyabb jelentőségre tettek szert. Későbbi feladatunknak tekintjük, s más mun kánkban kivánunk majd foglalkozni annak a kérdésnek a taglalásával, hogy' az európai, főként a középeurópai néprajzban mennyire alkal mázható elméletünk, milyen módosításokra van szükség ahhoz, hogy más népek kutatására is vonatkoztathassuk megállapitásainkat. E munka megjelentetésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha lezártuk a most folyó jászsági kutatásainkat, amely az itt vázolt elmélet gyakorlati megvalósitását tűzte ki célul, s 1963 óta az elméleti megalapozással párhuzamosan folyik. A munka első részében - rátérve most már a dolgozat felépítésének ismertetésére - megvizsgáljuk a magyar néprajznak azokat az i— - 2 -.