Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

rányzatait, amelyek véleményünk szerint további munkánkhoz a. leg—, több szempontot adhatják. Az ismertetett törekvéseket nem kívánjuk egészükben véve .jellemezni, értékelni, csupán szempontjainknak megfelelően vizsgáljuk, éppen ezért nem várhatunk átfogó értékelést« kimeritő elemzést ezekről az irányokról, csak egy meglehetősen határozott célú« s igy egyoldalú vizsgálatot

, amelynek során a szám— bavett irányzatok számunkra kamatoztatható eredményeit mind pozitivumaiban, mind negativumaibaa összegezzük, s megkíséreljük a magunk törekvését velük összekapcsolni. A munka második része két fejezetre oszlik. Az elsőben a népraj ztudomány helyét kivanjuk meghatározni a tudományok sorában abból a határozott célból, hogy ezzel saját néprajzi szemléletű, néprajzi módszereket követő elveinket is magyarázzuk, s a társadalom néprajz kérdésére valóban néprajzi választ adhassunk, elkülönitve majdani eredményeinket más tudományoktól, felfogásunkat más tudományágak felfogásától. A második fejezetben a népraja tárgyát jelentő hagyományos népi kultúra fogalmának társadalom néprajzi értelmezése segítségével elkülönítjük a néprajz három területét a tárgyi, a szellemi és a társadalom néprajzot egymástól. Jelezzük az egyes területek kapcsolatát és vizsgálati irányát is. Majd a hagyományos népi kultúra társadalom néprajzi értelmezésével metodikánk és szemléletünk elvi alapjait is adjuk. Hangsúlyozzuk, hogy felfogásunkat egy határozott cél érdekébe állítottuk/ A munka harmadik részének két fejezete a társadalom néprajz már meghatározott fogalmának metodikáját vázolja. Xét fejezetben a tevékenység rendszerének, mint a tevékenység alapú társada— ,. lom népraja alapjának a megragadhatóságát, a megragadásra kidolgozott konkrét módszert ismertetjük. Felvázoljuk a tevékenység alaptípusait és az egyes tevékenységek belső szerkezetét. A harmadik fejezetben a kultúra mozgását meghatározó külső és belső tényezőket, ezek hatáság és megfoghatóságát vizsgáljuk. Ez a rész; nem kifejezetten néprajzi szempontú metodikai elemeket is tartalmaz. Hidat jelent más tudományokhoz, s rávilágit arra, hogy a néprajz speciális valóságértelmezése — amely a kultúra fo~3 -