Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

gí köröket» s csupán ennek keretén belül» egy-egy tevékenységi kör belső rendszarének kialakítása alapjául érvényesül a tárgyi tipológia. A legkülönbözőbb tárgyakat tehát itt egy tevékenységi kör fogja össze. Minden tárgyat, amely a halászat cimü fejezetben említést nyer» a halásztevékenység fog. ' egybe. Ez kétségtelenül hid felénk» az első jelentős lépés, de lényegét tekintve mégis a kész termékek közvetlen szemléletén alapul. Közvetlenül a tárgyi szemléletből fakad« mert a tárgyakhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységi köröket vizsgálja. A halászati tevékenységi kör egyesíti mindazon tárgyakat, amelyek alkalmasak a. halfogásra, vagy ezzel állnak szoros összefüggésben, de a halászok speciális táplálkozását, életformáit, szokásait, stb.-t egyéb fejezetbe sorolták. A kész produktumból való közvetlen kiindulás, amely néprajzunkat tárgyi és szellemi néprajzra osztotta, még a tevékenységi körök elrendező elvének figyelembe vételével sea küszöbölődött ki. Nem célunk most magyar néprajztörténetet irni, még nagy vonásokban való felvázolásra sem törekedhetünk. Ezért ennek az állapotnak oldódási folyamatát a feltárt anyag mennyiségének és az ismeretek gazdagodásának következményeként bekövetkező szemléleti, tágulás történetét nem kívánjuk bővebben bemutatni. Csupán megjegyezzük, hogy a Magyarság Néprajzát iró generációnál» amely ezen az utón megtette az első lépéseket, ez a lépés még nem volt nyil— 7 vánvalóan kivehető, hiszen ők képviselték az előző felfogást is. Ám az őket követő generáció, amely ekkor indult, olyan lépést tesz előre» amely látható is és szempontunkból különösen jelentős. A népköltészet területén Qrtutay Gyula, majd az őt követők a népköltészeti termékeket nemcsak önmagukban vizsgálják, hanem nagy súlyt fektetnek az alkotó folyamatra, arra, amely a kész műalkotást g létrehozza és később életben is tartja. Egyéniség vizsgálata fordulatot jelent a folklórban, s maga az alkotó folyamat kerül az érdeklődés előterébe, mint önálló vizsgálati terület. Az alkotó folyamatot már nem mint valami mögöttes erőt, a műalkotás függvényét tekintik, hanem mint önálló, de a műalkotás sajátosságaihoz hasonló - 3o -