Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

kori régész-néprajzos •érdeklődése miatt is — a régészei; hatásával kell számolnunk. A régészét,, mely as elmúlt kultúráknak .valóban • csak a. befejezett,, kész termékeivel találkozik» megerősítette a néprajzot ama gyakorlatában,- hogy a népi kultúrát is elsősorban mint kész termékek,, tárgyi produktumok összességének tekintsék, .A tárgyakhoz.fűződő folyamatokat - amelyek megfigyeléséra a néprajznak a régészettel szemben alkalma van, és éppen ez közöttük, a különbség bizonyos szempontból, — másodrendűnek tartották,, és a tárgyak rendszerét a régészethez hasonlóan a formai jegyek alapján, alakították ki szinte kfcárólag. Tudományos életünkre az éppen ekkor nagy elméleti hatást gyakorló evolucionizmus e szemléletei; még— inkább elősegítette, mert a jelenkor használatában lévő tárgyainak elődjeit a régészet által feltárt tárgyakban ismertek fel. Az egyes tárgyak fejlődésének megrajzolása különös hangsúlyt kapott a kutatásban, így a kultúra tárgyiasult termékeinek kutatása hangsulyo6 zottan jelentkezett. Amennyiben sor került az egyes kész termékekhez fűződő, velük összefüggő folyamatok leírására, azok lényegében nem mentek tul a tárgyakhoz, vagy szellemi alkotásokhoz közvetlenül fűződő cselekmények lejegyzésénél. Elmondták egy-egy eszköz készítésének menetét, technikáját,használatának módját, felhívták a figyelmet a készítés, vagy használat táji különbségeire, A folklórban elemekre bontván egy-egy nagyobb egységet /szokást, műfajt, stb / összevetések alapján, formai jegyek alapján rokonságot mutattácki távoli területek, vagy régi korok anyagával, megállapították a motívumok vándorlásának tényét. Mindezek óriási jelentőségűek voltak, de nem változtattak a számunkra ma már igen fontos tényen, hogy mindig határozott formát öltő kész emberi alkotásokból, műveltségelemekből indultak ki. s mindent, ezen a kiindulópont szemszögéből értelmeztek

,. A Magyarság Néprajzában ugy tűnik, hogy mind a tárgyi, mind a szellemi néprajzi részben szorosabb kapcsolat lenne a kész produktum és a hozzáfüződő tevékenység között. Pl. a tárgyi néprajz rész* ben "tevékenységi körök" elve alapján rendezik el az anyagot, megkülönböztetvén pl. gyűjtögető, földművelő, ipari, stb. tevékenysé-•49 / ! • \