Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

II. FEJEZET A KULTÚRA, HAGYOMÁNY ÉS A NÉP FOGALMÁNAK TÁRSADALOM NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSE A továbbiak érdekében alapvető feladatunknak tartjuk, hogy a kultúra fogalmát egyértelműen és célunknak megfelelően meghatározzuk. Hangsúlyoznunk kell, hogy célunknak megfelelőén, ugyanis minden tudományos meghatározás magában rejt bizonyos tendenciát. A meghatározás megalkotója szándékosan emel ki a bonyolult valóságból bizonyos összefüggéseket, s ezeket teszi meg defitticiója alapjává, ezeket állítja a középpontba. Az igy kiemelt összefüggéseket igazolja akár megelőző, akár későbbi munkája során. Ezért minden definíció - törjön bár egyetemességre - a valóság sematizálása, egyoldalú absztrahálása. Sok kutató éppen ezért nem is ért egyet a valóság definícióba való szorításával, mert egyoldalúnak, szubjektívnek tekinti. Helyesebbnek tartja definíció helyett a jellemző jegyek felsorakoztatását, bemutatását. Olyan esetekben egyet is kell értenünk e felfogással, amikor átfogó összegezésre, felmérésre törekedünk, valamely lezárt folyamatot értékelünk. De nem helyeselhetjük akkor, ha még a feltárás stádiumában vagyunk, mert ekkor a definíció eszköz, a megismerés eszköze. Az éppen, hogy megsejtett, alig felismert, de még nem igazolt összefüggést a definició sűríti, s teszi kézzelfoghatóvá. A definíció a tudományos kutatás reflektora, amely a valóság egy darabjára veti kiskörű, de éles fényét, s minden erőt a megvilágitott terület feltárásának érdekében mozgósít. A későbbiekben adott valamennyi meghatározásunkat - jóllehet már megelőző kutatások szülték a felismerést, - ilyen értelemben felfogott eszköznek tekintünk. A definíciónak létjogosultsága csupán addig van számunkra a továbbiakban, amíg hivatását be nem töltötte, többé-kevésbé igazolást nem nyert. Hivatása pedig abban áll, hogy megkísérelje a népi társadalom rendszerének olyan aprólékos feltárását, hogy a tárda- 46 -