Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

nézve bizonyos fokig az ilyen, hagyományok kötelező jellegűek is. Á következő két tanulmány a társadalmi csoportok érintkezési alkalmait veszi vizsgálat alá. A szerző két tipusát különbözteti , meg ezeknek az alkalmaknak : " A népi társas élet összejöveteleit", ahol kizárólag társas igényeiket elégithetik ki az egyének meghatározott keretek és formák között ás a "Népi társasmunkák, és ösz— szejövetelek" munkavégzéssel kapcsolatos alkalmait, ahol mind a gazdasági tényezők, mind a társas igény a munkavégzés jellegétől '•.•;• 'nem természetesen nem függetlenül é§/mindig egyenlő arányban jelen vannak.

34 • Szendrey Ákos e munkája alapvetése a magyar társadalom kutatásának a 'néprajzban. Az addig csak mellékesen, néhány esetben és területen ugyan jelentkező, de figyelemre álig méltatott népi társadalmat, mint önálló kutatási területet ismerte fel, s bár csekély és meglehetősen rendszertelenül összegyűjtött anyagra támaszkodhatott, a további kutatások érdekében vállalta az összegezést. Felismerte, hogy a népi társadalom nem homogén, hanem számos csoportra tagolható. A csoportok nem statikusak, közöttük átmenet lehetséges, s történetileg is állandóan alakulnak. A népi társadalom jelenségei a néprajzi,kutatások területét kell, hogy jelentsék, hiszen ugyanúgy a hagyományoknak alárendeltek jelenségei, mint bármely 37 • eddig néprajzinak tekintett jelenség. Munkája hiányosságait, amelyeknek javarésze az összegyűjtött anyag hiányából adódik* maga is érzi, 5 hangoztatja. A további rendszeresebb kutatások és anyag

1 — gyűjtés érdekében ezért rövid kérűo'ivet is csatol a cikksorozathoz, amely a leglényegesebb, a kép kialakításához szükséges anyagrészek gyűjtését szorgalmazza. Szendrey Ákos e munkája és korábbi tevékenysége á néprajzi kutatások, a társadalmi szempontú vizsgálatok területén felbecsülhetetlen* jelentőségű, : Jelentőségét csak akkor értjük meg igazán, ha rövid pillantást vetünk az 193o előtti kutatásokra, s annak sajátosságaira. Sz időiga magyar néprajztudomány főként az elmúlt század tűnőiéiben lévő, pusztuló emlékeinek végső elmerülesét akarta sürgős gyűjtéssel meg— óvni a feledéstől. A múlt század pusztuló hagyományaiban az ősi sa- 21 -