Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

játosságokat vélte felfedezni, s minél messzebb visszanyúló emlékezetben, kutatott. Az a társadalmi környezet azonban, melybea e hagyományok megőrződtek» ránk maradtak, rendkívül kusza képet mutatott. A jobbágyfelsZAbaditás a korábbi rétegeket összekeverte* felhajította, az ujak pedig még nem körvonalazódtak, legalábbis nem annyira,, hogy azokat behatóbb vizsgálat nélkül el lehessen egymás39 tói választani. A sok, csak töredékes, távoli emlékezetből kihámozott, ősinek tartott jelenségek, mivel nem ágyazódhattak szervesen, bele a vizsgált kor társadalmi viszonyaiba, még ezt a töredékes társadalmi képet sem tükrözték. Az adatokat egy régi, jobbágyfelszabadítás előtti képbe igyekeztek belehelyezni, holott sok vonatkozásuk már egy ujabb kor terméke volt. A jelenségek igy a társadalomról csak igen. szűkszavúan, és torzán tudósítottak, s azt a hitet keltették, hogy a paraszti társadalom egységes, homogén hagyományokkal rendelkezik és társadalmilag is többnyire ilyen szerkezetű. Ezért beszélnek e korszak kutatói általában magyarságról. A jelenségek társadalai okait vizsgálva, nem ismerhették fel mindig helyesen, az Összefüggéseket. A jelenségek okául többnyire a hagyomány misztikusan feltűnő, társadalmilag a magyarság fogalmával rokon, de éppen a társadalom szempontjából keveset mondó fo4o gaimát emiitették. Szendrey Ákos cikksorozata először mutatott rá arra, hogy maga az egységesnek hitt paraszti társadalom igen tagozott, az egyes rétegeknek, csoportoknak a szokásai éppen nem homogének, hanem nagyonis különböznek, nem beszélhetünk tehát egységes, minden rétegre kiterjedő hagyományról,A különféle elkülönülő csoportok éppenséggel más-más hagyománnyal rendelkeznek. Bizonyos jelenségek, változások éppen azzal magyarázhatók, hogy a társadalom csoportjai hogyan viselkednek, hogyan állnak összefüggésben egymással. Természetesen, a cikksorozat csak a kezdete volt egy folyamatnak, s csupán megmutatta, hogy milyen lehetőségek előtt áll a kutatás ezen iránya. Tiz évvel később látott napvilágot Fél Edit összegezése, melynek jelentősége a kutatások szempontjából hasonló, mint a Szendrey t