Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
nálják fel az egész társadalmat. Éppen ezért bannük a magyar néprajz hagyományos kettős vonalának egyen.es követését kell látnunk, nem padig annak a szemlélet-. nek érvényre jutását» amit n A kultúra világa" szerzői képviselnek. Vagyis alkalmazott metodikájukat a tárgyi, vagy szellemi metodika legteljesebb megvalósításának kell tekintenünk, melyek a véleményünk szexinti kívánatos irány kimunkálásához sok fogódzót adnak. Tovább kell tehát nyomoznunk másik területen.. C./ Ez a másik terület a magyar néprajzon belül jelentkező, a népi társadalmat önálló kutatási területnek tekintő irány, ae — lyet elsőnek összefoglaló jelleggel Szendray Ákos 1937-38— ban meg33 jelent cikksorozat* vázol fal, A négy tanulmányból álló alapvetés első fejezete "A népi társadalom tagozódása™ cimet viseli. Alapnak, egységnek a falut tekinti a szerző, s megállapítja, hogy a falu népe hagyományosan élő cso portja nem homogén» hanem társadalmilag tagozott. A legfontosabb egységeket az addigi irodalomra és saját kutatásaira támaszkodva meg is nevezi. így állapit meg vérségi /ezen belül kor,/ vagyoni, foglalkozási, rangbéli, vallási csoportosulásokat, s rámutat arra, hogy a nemek szerinti elkülönülés e csoportosulásokat még tovább is tagolja» illetve, hogy azok egyéb szempontok alapján tovább is bonthatóak. Az egyes csoportok nem zártak mereven, egyikből a másikba. átmenet lehetséges, mind történelmileg, mind pedig egy meghatározott időszakon belül. Ugyané cikkében mint a tagozódástól már elhatárolódó társadalmi jelenséggel foglalkozik azokkal a szertartásokkal, amelyek az egyik csoportból a másikba való átmenetet jelzik, vagy szentesitik, A sorozat másik cikke ujabb területe a, társadalmi életnek. "A társadalmi érintkezés formái".cimü részben az egyénnek a csoportokban elfoglalt helyzetére utal. Megállapítja, hogy a csoportok és a csoportok tagjainak érintkezése határozott formák segítségével bonyolódik. Ezek nagy történeti múltra tekintenek vissza, tudósítanak bennünket a csoportok korábbi jellegéről is, és a csoportok tagjaira - 2o -