Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

lapján, ex agrár történészek a rész kérdésekhez, kis fogalmak közé sorolják« Ugyanakkor a néprajzban messze tovább bontható» részletező kérdésköröknek tekintjük. Figyelembe kell még venulink, hogy a* agrártörténet maga is csak kis része az egész történetírásnak, amely csak egy bizonyos társadalmi csoporttal foglalkozik. Érthető tehát, hogy a történettudomány fogalmai csak nagy vonások megrajzolására alkalmazhatóak a néprajztudományban.

. Ismeretük elengedhetetlen» hiszen ezek adhatnak távlatot, keretet társadalmi összefüggéseknek. De ugyanezért a néprajztudomány által feltárt finom összefüggésekre, aprólékos részletekre — s éppen ezek jelentik a néprajztudomány sajátos feladatát, legszélesebb terű— 29 letét — csak általánosságban vonatkoztathatóak. Vagyis a fogalmak a két tudományban nem állnak egy szinten terjedelem és általánossági fok szempontjából. Márpedig, ha a néprajzi módszerek közül azt áll szándékunkban követni, amely a jelenségek tárgyi, vagy szellemi megnyilatkozásait szoros összefüggésben kivánja látni a társadalmi változásokkal, le kell mondanunk arról, hogy továbbra is csak a történettudományból merítsünk. A néprajztudománynak magának kell a vizsgált kultúra szempontjából a társadalmat feltárni és hasonló finomságú, részletező összefüggés rendszerét kiépíteni, miként az a tárgyi és szellemi jelenségek vonatkozásában történt. Az idézett " A kultúra világában n megjelent munka az elmondottak szerint csak felvillant bizonyos lehetőségeket, de metodikát nem ad hozzá, s a továbbiakban éppen ugy csak az elméleti megvalósítás síkján mozoghat emiatt, mint az egyetemes néprajz oldaláról induló irányok. A metodikát, a néprajzi anyag megragadhatóságának módját ki kell dolgoznia, hogy életképes legyen. Fejtegetéseink kezdetén előrebocsátottuk, hogy M A kultúra világában" megjelent munkát összefoglaló jellege miatt részesítettük előnyben, s természetes hogy rövid összefoglalás eleve csak nagy általánosságú és nagy terjedelmű fogalmakkal dolgozik, ügy tűnhet a— zért, hogy ezen irányzatnak a szempontunkból leginkább birálható képviselőjét szándékosan ragadtuk ki. Emiatt szót kell fordítanunk az ezt megelőző résztanulmányokra, tehát azokra, ahol kisebb íogalmak- 13 -