Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

nem megfelelő anyagi érdekeltség megteremtésével lehet kialakítani. Ehhez pedig sok tapasztalat kellett és mindenekelőtt az* hogy a vezetőség bátran és alkotóan alkalmazza a munkaegységkönyvben előírtakat." Losonczi Pál a barcsi tsz akkori elnöke pedig igy beszélt % " En sem mennék szívesen oda dolgozni, ahol fél munkaegységet is csak nehezen lehet ©gy nap alatt megkeresni« Az ilyen jelenség nem az öntudaton múlott,,." Hadd tegyem hozzá, hogy az Elnöki Tanács mai elnöke méginkább igy beszélt Volna Tisza — földvárott,. ahol az anyagi fedezet is hiányzott a tisztes mezei munka díjazásához. Az 1952.évi gyenge termésből a beadási kötelezettség teljesítése után nem maradt elég búza vetésre és é— lésre. A barcsi elnök a munkaegységekre 4 kiló búzát kivánt osztani, a tiszaföldvári zárszámadásban pedig csak 62 deka szerepelt I A munkaegységre pénzt osztottak* de 6oo forintra ru — gott a búza mázsánkénti ára a földvári piacon! Ilyen nehéz helyzetben a vezetőség nem annyira a korszerű mezőgazdasági tudomány meghonosításán, inkább a betevő falat biztosításán fáradozott. 1953. tavaszán Biacsi elnök a községben vásárolt bolti kenyeret maga szelte, osztotta ki a kapálásban szorgoskodó tagok között ! Eszekről a dolgokról nem értesültek az ipari munkások , Ellenben a szövetkezeti mozgalom ellenségei gyorsan vitték a városba a kapálatlangy amo s , később töretlen tengeriről, а földben hagyott cukorrépáról, s a tsz—eket nyuvasztó temérdek bajról -kárról szóló híranyagot. Ők még álmukban sem gondoltak arra, hogy a tisza— földvári Lenin tsz a magányos * alulra szorult mezei munkás sokadalom néhány esztendővel később állami dijat nyer, s a tagsága anyagi bőségben élhet majd. De éppen ez, vagyis a máig