Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

tartó változás jósága késztet elemző vizsgálatra, mivelhogy tanulságos tudnivalókat rejteget a Lenin tsz története. A tsz—vezetők'helytálltak. Az 1952, évi gyenge termés nyugtalanságot szolt a tagság körében» Az aszályos nyár után lestek az esőt. Várták a jó időt. A járás azonban a naptárt s a felsőbb parancsot figyelte. — Vetőszántást — rohantak a tiszaföldvári Lenin tsz központjába. — Nem lehet ! Kőkemény a föld, — A terv "törvény", aki ,.. — Ami jó Győr-Moson megyében. — Nem ! Egy akol egy pásztor ! Érti ?î — monda az "illetékes". Biacsi elnök lovat — traktort — rögtörő hengert, a járás a falusi gazdákat mozditotta. Keservesen, tsz—t szidva — érkeztek a gazdák, A járási főnök ezzel nem törődött : nyugodtan-:: jelentette a végzett keverő szántást... Biacsi akkor ősszel lóhátról vetette el a búzát. De akadt olyan rész is, ahol a nyárvégi erőszakos szántás utáni esőben méteres darabokban kőkeménnyé fagyott a föld. Az őszi mélyszántás elmaradt. Most nem is az adatok fontosak, vagyis,hogy 960 serééssel, 93 marhával, j>2 lóval s 16 forint munkaegység értékkel fordultak az uj gazdasági • esztendőbe, de az embert, a jószágot, a földet sújtó rendelkezéseket, azokat meg azért, mert anélkül érthetetlen á Lenin tsz kezdeti nehézsége. A föld sanyargatását már emiitettem. Azzal, hogy a gazdákat kirendelték az értelmetlen szántás elvégzésére. A szövetkezeti mozgalmat, a láthatatlan faluközösséget s az anyaföldet sértették, - 8? -